Elkeseredettnek tűnő és sokszor indulatos volt az az Európai Parlamentben kedden este megtartott vita, amelynek középpontjában a Magyarországnak járó uniós források kérdése állt. Elmondható, hogy a magyar kormányt bíráló és védelmező politikusok egyaránt panaszkodtak arra, hogy nincs sok hozadéka ezeknek a vitáknak, mert a magyar helyzet nem változik. Igaz, most ez azzal jár együtt, hogy a pénzcsapok sem nyílnak meg.
A spanyol elnökség nevében Ángeles Moreno Bau miniszter azt mondta, egyértelmű, hogy Magyarországnak bizonyos reformokat végre kell hajtani ahhoz, hogy a forrásokhoz hozzájusson. A tagállamok most arra várnak, hogy december 15-ig az Európai Bizottság összegezze, hol tart a magyar kormány a vállalások teljesítésével, és ennek alapján születhet döntés a tanácsban, hogy változtatnak-e valamit a jelenleg érvényben lévő intézkedéseken, vagyis feloldják-e a pénzbefagyasztást. Pár héttel a december közepi határidő előtt két uniós biztos is úgy fogalmazott a vitában, hogy hiába történtek változások, az eddigi intézkedések nem elégségesek a források feloldásához. Didier Reynders igazságügyi és Johannes Hahn költségvetési biztos is azt mondta, hogy a Bizottság addig nem javasolhatja a pénzek folyósítását, amíg Magyarország nem teljesíti a konkrét célkitűzésekhez kötődő vállalásait.
„Ne engedjenek a magyar zsarolásnak”
A vitában Jeroen Lenaers néppárti képviselő úgy fogalmazott, egyértelmű, hogy nem történt igazi előrelépés, Magyarország szabotálja a reformokat. – Üzenem a magyaroknak, egy ember az oka annak, hogy miért vannak blokkolva az alapok, ez az egy ember Orbán Viktor – mondta Lenaers. A szociáldemokrata Thijs Reuten szerint nem lehet a magyar politikát európai alapokkal segíteni, ezért azt kérte a tagállamoktól, hogy „ne engedjenek a magyar zsarolásnak, mert Orbán az EU-t pénzautomatának használja és Putyin tanácsait követi”. Ennél is konkrétabb javaslatot fogalmazott meg a francia Gwendoline Delbos-Corfield, aki azt mondta, hogy a jogállamiság helyreállításához egyenként kellene a korrupciós eseteket vizsgálni. Szerinte politikai akarat kell a Tanács és a Bizottság részéről ajánlások megfogalmazásához, szankciók kiszabására és a szavazati jog Magyarországtól történő megvonására. “Ha Orbánnak nem lesz szavazati joga, akkor nem tudja a népét felhasználni arra, hogy a saját előnyt kovácsoljon”- jelentette ki.
A Fidesz első felszólalója Deutsch Tamás volt, aki rituális politikai autodafénak nevezte a vitát. – Mesterkedjenek bárhogy is, mi megvédjük Magyarország szuverenitását! Brüsszelben változás kell: el kell zavarni a háborúpárti brüsszeli bürokratákat, meg kell védeni az EU külső határait az illegális migránsokkal szemben és véget kell vetni Brüsszel genderideológiai őrületének! – sorolta.
A momentum részéről Cseh Katalin arra figyelmeztette a képviselőket, hogy sokszor nem látják, hogy az Orbán-rezsim intézményei papíron működnek, de a valóságban nem. Azt kérte, hogy ne engedjen a zsarolásnak az Európai Bizottság, mert akkor „újra és újra visszajönnek a következő zsarolással”. A Demokratikus Koalíció részéről Rónai Sándor kitért a magyarországi plakátkampányra. Azt mondta, hogy „Jean-Claude Junckert Ursula Von der Leyenre cserélte az orbáni propagandagépezet”, de mindössze ennyi változott négy év alatt Magyarországon, „közben azonban Orbán oligarchái szétlopták az országot. Nem tud, nem akar változni Orbán Viktor, mert tudja, hogy akkor elveszítené a hatalmát”. A német zöldpárti Damian Boeselager úgy fogalmazott, hogy „piszkos dolog a barátainktól ellopni a pénzt és kezet fogni azzal, aki Ukrajnát bombázza – a jogállamiságot követeljük, nem bonyolult dolog ez, az európai kormányok pedig vizsgálják fel az Orbán-kormánnyal fenntartott kapcsolatait”.
„A mostani Magyarországról szóló vita nem más, mint azon baloldali politikusok erőltetett kampányeseménye, akik ideológiai alapú magyargyűlöletből akarnak politikai karriert csinálni”– jelentette ki Hölvényi György KDNP-s európai parlamenti képviselő. Azt nem vitatta, hogy ne lehetne a tagállamok egy-egy sajátos helyzetéről vitázni. – Itt azonban már régóta más a cél. Az egyre radikalizálódó baloldal kétségbeesett, de egyáltalán nem lebecsülendő igyekezettel zsarolja az Európai Bizottságot és a Tanácsot. Mindezt azért, hogy végleg megakadályozza, hogy Magyarország hozzáférjen a neki járó uniós forrásokhoz – összegzett Hölvényi.
A vita végén Didier Reynders úgy látta, hogy ezek a viták egyetlen euró felszabadásának esélyét sem hozzák közelebb, az Európai Bizottság változtatásokat akar látni. Határozottan kijelentette, hogy a brüsszeli testület nem tárgyal a magyar kormánnyal, ők arra várnak, hogy Magyarország tájékoztassa a megtett lépéseiről az Európai Bizottságot és akkor ők ezt kiértékelik.
