Ismét a magyar demokrácia volt a téma az uniós Európa-ügyi miniszterek brüsszeli találkozóján. A tagállamok a Magyarországgal szemben már öt éve kezdeményezett hetes cikkely szerinti eljárást tűzték napirendjükre, de ahogy eddig sem, így most sem történt áttörése, vagy továbblépés ebben a kérdésben.
Sőt, a spanyol elnökség nem is meghallgatásként, hanem csak eszmecsereként kezelte a kérdést, ami egy kevésbé alapos, átfogó vitát eredményezett. Bár azt sem lehet utólag egyértelműen rekonstruálni, hogy mi történt a tárgyalóteremben. Bóka János európai ügyekkel foglalkozó miniszter sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy tájékoztatta minisztertársait az igazságszolgáltatási rendszer átalakításáról és a korrupció elleni küzdelemről. Azonban – Bóka megfogalmazása szerint – a formátum nem tette lehetővé, hogy kérdéseket is feltegyenek a tagállamok. Megjegyezte a miniszter, hogy több tagállam részéről érkeztek megjegyzések a gyermekvédelmi törvényre vonatkozóan. Döntést azonban nem hoztak, viszont napirenden szerepel továbbra is a téma. Ehhez képest a spanyol elnökség nevében azt mondta Pascual Ignacio Navarro Ríos uniós ügyekkel foglalkozó államtitkár, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségével és a közbeszerzésekkel kapcsolatos felvetéseken túl kérdések hangzottak el a szólásszabadság, a veszélyhelyzetben hozott állami döntések, a civil társadalommal való bánásmód, az LGBTQI-közösség kezelése és migráció kapcsán is, amely kérdésekre a magyar delegáció válaszolt is.
A hetes cikk szerinti eljárás Bóka János szerint az uniós szerződésekben is hiányosan van megfogalmazva, mert a jogalkotók csak azt rögzítették megfelelően, hogyan lehet az eljárás részévé válni, azt már nem, hogyan lehet innen kikerülni.
Három területen maradtak vitás kérdések
Bóka János az uniós forrásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a jogállamisági eljárásra vonatkozó feltételek teljesítése körében Magyarország mindig pontosan tudta, mit kellett tennie, egészen addig, amíg értesítést nem kap a bizottságtól és abban új szempontok szerepelnek. A miniszter azt mondta, hogy már „a tavalyi év végére a vállalásainkat teljes körűen teljesítettük”. Álláspontja szerint három területen vannak még nyitott kérdések.
Ezek a következők:
• a vagyonnyilatkozati rendszer,
• az integritási hatóság hatásköre és működése,
• és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok működése.
Ami az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítására vonatkozó, az előbbitől függetlenül zajló eljárást illeti, Bóka János megerősítette, hogy a Bizottság két levélben tett fel kérdéseket, amelyek közül a másikra még nem válaszolt Magyarország, emiatt a brüsszeli értékelés sem folyik. – Az igazságszolgáltatási csomaggal kapcsolatban a Bizottság először kilenc tisztázó kérdést tett fel, ezt követően feltett még két tisztázó kérdést – mondta Bóka János. „Én úgy gondolom, hogy a tisztázó kérdések feltétele az nagyon hasznos. Édesapám is mindig azt mondta, hogy úgy tanul a gyermek, ha kérdez, bízom benne, hogy a Bizottság tanulási folyamata hamarosan véget ér”.
Ezek mellett a miniszter a sajtótájkoztatóján megerősítette, hogy Ukrajna támogatása kapcsán az EU-nak először egy stratégiai vitát kell lefolytatnia az eddigi intézkedések hatékonyságáról. Bóka határozottan cáfolta, hogy a magyar kormány attól tenné függővé Ukrajna további anyagi támogatásának megszavazását, hogy Magyarország is megkapja a felfüggesztett pénzeket. – Nincsenek összekapcsolva az ügyek Ukrajna és a magyar pénzek kapcsán és elutasítjuk, hogy mások ilyen megállapításokat tegyenek – jelentette ki.
Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke arról beszélt, hogy a magyar jogállamisággal kapcsolatban vannak lépések a jó irányba, azonban még mindig maradtak aggodalomra okot adó kérdések és ezek mindegyikének rendezése szükséges az uniós források feloldásához.
„Putyin által ihletett társadalom”
Az Európai Parlament öt képviselőcsoportja levélben szólította fel a tagállamokat, hogy tegyenek határozottabb lépéseket a magyar jogállamiság helyreállítására. A lapunknak is eljuttatott közleményben Gwendoline Delbos-Corfield, a Zöldek európai parlamenti képviselője így fogalmazott: „Magyarországon folyamatosan romlik a jogállamiság és az alapjogi helyzet. A 2021-es LMBTI-ellenes törvény végrehajtása erősen káros hatással van a művészi szabadságra és a véleménynyilvánítás szabadságára. A független média minden eddiginél jobban küzd a túlélésért. És ha elfogadják, az új szuverenitási törvény további lépést jelent a Putyin által ihletett társadalom felé.” Az Európai Néppárt részéről Isabel Wiseler-Lima képviselő a következőket tette hozzá: „Az európai választások előestéjén minden eddiginél több európai polgárnak kell tudnia bízni az Európai Unióban és a jogállamiság tiszteletben tartásában. Magyarország továbbra is szisztematikusan megsérti Uniónk jogállamisági és alapvető jogait. A Tanácsnak intézkedési kötelezettsége van! Nagyon kiábrándító, hogy a spanyol elnökség alatt nem terveztek meghallgatást a 7. cikk szerinti eljárás előrehaladása érdekében. Emellett létfontosságú, hogy tisztában legyünk a 2024 második felére tervezett magyar elnökség révén az Európai Uniót érintő kockázatokkal, és ennek megfelelően cselekedjünk.”
