Interjút adott Ferenc pápa a La Stampa olasz napilapnak. A Szentatya Európa egységéről, a szuverenizmus és a populizmus veszélyeiről, a migráció megállításáról beszélt.
Az augusztus 6-án rögzített beszélgetést a Magyar Kurir teljes terjedelmében közölte. A pápa szerint Európának nem szabad szétesnie, és nem veszítheti el azt a történelmi és kulturális egységet, amire a stabilitása épült, ám most úgy látja, Európa meggyengült, többek között a belső nézeteltérések miatt is. De bizakodó, az új európai választások után szerinte jó irányba indulhatnak a dolgok, és az is segíthet, hogy egy nőt választottak meg az Európai Bizottság elnökének. "A nőknek van képességük arra, hogy másokat összefogjanak és egyesítsenek".
- Az Európai Unióban beszélnünk kell egymással, eszmecserét kell folytatnunk egymással, meg kell ismernünk egymást. Ezzel szemben időnként csak kompromisszumos monológok hallatszanak. Nem! Meg is kell hallgatni a másikat - mondta a pápa a párbeszéd fontosságát hangsúlyozva. Szavai szerint a saját identitásunkból nem engedhetünk, azt integrálni kell. Ám ha valaki eltúlozza az identitás védelmét, azzal az a probléma, hogy bezárkózik saját identitásába, és nem nyílik meg. - Az identitás gazdagság, kulturális, nemzeti, történelmi, művészeti gazdagság, és minden országnak megvan a maga identitása, de azt párbeszéddel integrálni kell - vélekedett a pápa.
A szuverenizmus elszigetelődő magatartás. Aggódom, mert elhangzanak olyan beszédek, amelyek Hitler 1934-es beszédeihez hasonlítanak: „Előbb mi! Mi..., mi...”: ezek a gondolatok félelmet keltenek. A szuverenizmus bezárkózás. Egy ország legyen szuverén, de ne bezárt. A szuverenitást meg kell védeni, de óvni és előmozdítani kell a többi országgal, az Európai Közösséggel való kapcsolatokat is. A szuverenizmus túlzás, amely mindig rosszul végződik: háborúkhoz vezet.
- fogalmazott a Szentatya, aki a populizmussal kapcsolatban is kifejtette véleményét. - Egykutya. Kezdetben nehezen értettem meg [a populizmus jelenségét], mert teológiát hallgatva sokat tanultam a népiességről, vagyis a nép kultúrájáról: de egy dolog az, hogy egy nép kifejezi magát, és másik rákényszeríteni a népre a populista magatartást. A nép szuverén (megvan a maga gondolkodásmódja, önkifejezési, érzési, megítélési formája), a populizmusok viszont szuverenizmushoz vezetnek. Az a végződés, az „izmus”, sosem vezet jóra - hangsúlyozta a katolikus egyház vezetője.
Ferenc pápa: A múlt szomorú eseményei nem jelenhetnek ürügyet, hogy meggátolják a testvéri együttélést | Magyar Hang
Helyi idő szerint reggel 7 (magyar idő szerint hat) előtt csendes, tartósnak ígérkező eső eredt el Csíkszeredában - a telefonon azt mutatja, kilencven százalékos annak a valószínűsége, hogy esőben kezdődik el a somlyói hegynyeregben a pápai szentmise.
A pápa egyért azzal, hogy mérsékelni kell a bevándorlást. Ennek kulcsát afrikai beruházásokban látja, ezzel ugyanis megszüntethető lenne a kontinens országainak kizsákmányolása, és így az éhezés is, ami elől menekülnek az emberek. Szerinte a migránsokkal szemben mindig érvényes a négy lépcsőből álló alapszabály: befogadás, kísérés, támogatás, integrálás. Ugyanakkor megjegyzi, hogy a közigazgatás vezetőinek kell megállapítania, hány migránst tudnak befogadni. Ha egy ország több bevándorlót már nem képes ellátni, akkor az országoknak át kell vállalniuk egymástól a terhet.
Ferenc pápa a környezetvédelemről is szót ejtett: leginkább a klímaváltozás kapcsán a biodiverzitás eltűnésétől, új halálos betegségek megjelenésétől, az emberiség halálától fél. Szerinte reményre adnak okot ugyanakkor a fiatal környezetvédők mozgalmai, mint amilyen például a Greta Thunberg által vezetett „Fridays for Future”. Újságírói kérdésre kitért arra is, októberben a Vatikán szinódust rendez Amazóniáról, ugyanis a tengerek szennyezése mellett az Amazonasz-medence természeti erőforrásainak elpusztítása jelenti a legnagyobb csapást bolygónkra. Szavai szerint nem "zöld" enciklikáról van szó, hanem egy szociális enciklikáról, amely a teremtett világ védelmén alapul.
