Magyarország esetében javasolt a legnagyobb arányban pénzügyi büntetést az Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) az elmúlt négy évben – írja a Euronews az OLAF csütörtökön Brüsszelben közzétett éves jelentésére hivatkozva. A strukturális alapok és az agrárpénzek kifizetéseinek 3,93 százalékát találták problémásnak. A hírportál megjegyzi, ez több mint tízszerese az uniós átlagnak.
Az OLAF éves jelentése az uniós források felhasználásánál tett pénzügyi ajánlásokról szól, ebben a rangsorban részletezik, hogy a kifizetéseknél milyen arányban kér korrekciós lépéseket az Európai Bizottságtól az OLAF a szabálytalanságok, illetve visszaélések miatt.
Látványos, hogy a gyakran rendszerszintű korrupcióval vádolt Románia (0,35 százalék) és Bulgária (0,33 százalék) is messze elmarad hazánk mögött a problémásnak ítélt kifizetések arányait tekintve. A Euronews emlékeztet, hogy Magyarország az elmúlt két év hasonló jelentéseiben szereplő listát is toronymagasan vezette, nem csökkent tehát a problémásnak ítélt tételek aránya. A korrekciós lépésekről az Európai Bizottság Regionális ügyekért felelős főigazgatósága dönthet, eddig azonban ritkán kértek teljes visszafizetést, általában az egyes országon belüli projektek közötti átcsoportosítással oldották meg a helyzetet.
Volt, amiben javított Magyarország, méghozzá a vizsgálatok számában. 2019-ben mindössze öt ilyen ügy zárult le, és kettő esetében javasolt lépéseket az OLAF. A 2018-as jelentésben kilenc vizsgálattal még behozhatatlannak tűnő előnnyel vezettünk, mostanra azonban a hatodik helyre csúsztunk vissza, az élen Románia áll 11 üggyel, amelyből 9 zárult ajánlással. Őket Olaszország követi (9 vizsgálat – 7 ajánlás), de Görögország (7 vizsgálat – 2 ajánlás), Lengyelország (7 vizsgálat – 4 ajánlás) és Bulgária (7 vizsgálat – 5 ajánlás) is megelőzi Magyarországot.
Javított Magyarország abban is, hogy a nemzeti hatóságok milyen arányban tesznek lépéseket az OLAF ajánlásait követően. Ez 2019-ben Magyarországon 47 százalék volt a tavalyi 45 százalék után.
Tavaly Ville Itälä OLAF-igazgató találkozott Polt Péter Legfőbb Ügyésszel, mert nem volt megelégedve a magyar hatóságok munkájával, hiszen ritkán indítottak vizsgálatot az OLAF ajánlásai alapján. A január 31-i megbeszélést után azt közölték, hogy a szervezeteik közti eddigi jó együttműködés további elmélyítésében állapodtak meg.
Mivel az OLAF az egyes ügyekről nem közöl részleteket, az ajánlásokat is csak az érintett tagállamok hozhatják nyilvánosságra. Ennek megfelelően természetesen nem tudjuk, hogy mely öt ügyben indult nyomozás Magyarországon.
Hadházy Ákos független parlamenti képviselő szerint azonban két általa kezdeményezett ügy is szerepelhet a magyarországi vizsgálatok között. Az egyik a 2015-ös magyar egészségügyi gigakartell ügyében tett feljelentés. Az OLAF korábban arról tájékoztatta a képviselőt, hogy vizsgálják az ügyet, amelyben a Gazdasági Versenyhivatal már korábban kiszabott bírságot a Siemensre, a Philipsre és a GE-re is. A másik lehetséges vizsgálat Hadházy Ákos szerint a az uniós pénzből finanszírozott Harmadik Évezred Alapítvány lehet. Itt fiktív módon szerveztek sportnapokat közpénzből, amelyeken csak néhány ember lézengett. A kárérték itt majdnem félmilliárd forint volt.
