Utolsó rohamra indultak a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) megváltoztatását ellenző vállalkozói szervezetek. Az eredeti törvényváltoztatás ötletgazdája, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, Parragh László után elnevezett lex Parragh néven ismertté vált elképzelés szerint alapjaiban változna meg az adózási forma. Eddig ugyanis havonta mindössze ötvenezer forint adófizetési kötelezettség terhelte a főállású katázó vállalkozókat, a jövőben azonban ez a teher jelentősen emelkedhetne.
A költségvetési törvényben elfogadott változtatások közül a legfontosabb, hogy amennyiben egy katázó vállalkozó évi hárommillió forintnál nagyobb összegben számláz ugyanazon vállalkozás felé, akkor a számlát befogadó cégnek a hárommillió forint feletti összeg után 40 százalékos büntetőadót kell fizetnie. Az intézkedés célja, hogy kiszűrje azon vállalkozásokat, amelyek igazából munkaerőként alkalmazzák a katázó vállalkozókat.
A változtatás ellenzői elismerik ugyan, hogy vannak nagyvállalatok, amelyek így akarnak kibújni az adózási kötelezettségek alól, de nemcsak őket sújtaná a tervezett változtatás. Nagy Elek, a változtatást ellenzők élére állt Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke szerint akár százezer bújtatott munkavállaló is lehet, akit katás vállalkozásként szerződtetnek a nagyobb cégek. De a szigorítás során arra nagyon kell figyelni, hogy 4-ből 3-an még így is szabályosan élnek a kata adta lehetőségekkel, ezért a visszaélést az adóharmonizációval úgy kellene megszüntetni, hogy az alacsonyabb bevételűeket kevésbé érintse. – A visszaélések elkerülése érdekében egyrészt az ellenőrzések szigorítását gondoljuk hatékony eszköznek, másrészt hogy elképzelésünk szerint azon vállalkozásokat, amelyek korábbi munkatársukkal kötnek új katás vállalkozói szerződést, két éven keresztül 40 százalék különadóval kell terhelni összeghatár nélkül – tette hozzá az elnök.
Kérdésünkre a kamarai vezető azt is elmondta, hogy a becslések szerint mintegy 70 ezer katás vállalkozást érint a 3 milliós szabály. Szerinte az egyik gond ezzel, hogy nemcsak a bújtatott munkavállalóként dolgozó vállalkozókat sújtja, hanem azokat is, akik önhibájukon kívül esnek bele ebbe a körbe. – Ami a 3 milliós szabályt illeti, lehetne másként is megközelíteni, hiszen most is az egyik teljesítendő feltétel lehet a hét közül, hogy a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát ne egy kifizetőtől szerezze. (A jelenlegi szabályozás szerint hét feltétel közül kettőnek kell megfelelnie a katát választó adózónak, hogy ne minősüljön munkaviszonynak a foglalkoztatási forma – a szerk.) Ezt a szabályt sokkal szigorúbban is lehetne alkalmazni, például automatikusan adóellenőrzésre kerülhetne sor bizonyos iparágakban, amelyek nem felelnek meg ennek az előírásnak. A magánpraxist folytató orvosokat, ahol a bevétel több mint fele folyik be az állami tb-finanszírozásból, vagy akár a könyvvizsgálókat, ügyvédeket, ahol fogalmilag kizárt a bújtatott munkavállalás természetesen nem kellene még ilyen pluszellenőrzésekkel sem terhelni – tette hozzá az elnök.
A BKIK által összeállított 7 + 1 pontos alternatív javaslat kapcsán Nagy Elek arról is beszélt, hogy elképzelésük szerint az évi hatmillió forint feletti számlakibocsátás esetén lépne életbe egy 15 százalékos új típusú kata-adóteher, miközben az eddigi havi 50 ezer forintos tételes adó megfizetésével az évi 6 milliós bevételig lenne rendezve a közteher, ahogy az eredetileg, az adó 2013-as bevezetésekor is történt. A változtatás ellen tiltakozók fontos további érve, hogy a mostani válságos helyzetben különösen nagy gondot okozhat a becsületes, éppen a piaci túlélésért küzdő vállalkozók számára a januártól tervezett jogszabály-változtatás.
A jogszabály-változtatás érdekében fellépő szervezetek – a BKIK mellett a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), a Magyar Iparszövetség (OKISZ), az Adótanácsadók Egyesülete, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete (Moklasz), valamint több meghatározó turizmust és vendéglátóipari vállalkozást tömörítő szövetség – szerint vissza kellene vonni a költségvetési törvény vonatkozó paragrafusait, és széles körű egyeztetés során kialakítani egy mindenki számára megnyugtató és elfogadható új szabályozást.
Ennek kapcsán Nagy Elek elmondta, álláspontjukat a hatezer katás vállalkozó véleményét felölelő empirikus felmérés eredményét, valamint a rendelkezésre álló statisztikai adatokat fi gyelembe véve alakították ki azt követően, hogy számos szakmai szervezettel több fordulón keresztül egyeztettek. De folyamatosak a megkeresések az ügyben, nemrégiben a Magyar Színházi Társaság és a Közvetlen Értékesítők Szövetsége is jelezte csatlakozását a BKIK-s javaslatcsomaghoz. Javaslataikat elküldték az MKIK-nak, valamint a Pénzügyminisztériumnak is. Tehát egyre szélesebb kört felölelő véleményről van szó, amely alapját jelenthetné az általuk javasolt széles körű egyeztetésnek.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/43. számában jelent meg október 22-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/43. számban? Itt megnézheti!
