Újra a 10-20 évre előretekintő, nemzeti versenyképességi és fenntarthatósági programot hiányolta és ennek megalkotását sürgette a jegybankelnök a Növekedés.hu portálon megjelent legfrissebb írásában, amelyben az elmúlt 30 év magyar eredményeit és kudarcait foglalta össze.
Az MTI szemléjéből kiderül: Matolcsy György az eredmények közé sorolta egyebek mellett, hogy Magyarország teljes mértékben integrálódott a Nyugathoz, export szempontjából „középhatalommá” vált, döntően a külföldi működő tőkeberuházásoknak köszönhetően, és rátalált a gazdasági növekedés és a pénzügyi egyensúly együttes receptjére.
A kudarcok felsorolásánál a jegybankelnök megállapította, hogy „digitális átállásban középszerűen teljesítünk”. A magyar felsőoktatás legfeljebb a középmezőnyben teljesít, hiszen a globális innovációs rangsorban a magyar helyezés kedvező, a 27. helyet éri, de a felsőoktatási rangsorban csak az 53. helyen áll az ország, ami elfogadhatatlanul alacsony szintet jelent – írta.
Azt is megjegyezte, hogy az egészségipar messze képességei és lehetőségei alatt teljesít. A négy kitűnő orvostudományi egyetem, a régióban kiemelkedő gyógyszergyárak és az ígéretes kutatások, találmányok ellenére a teljes egészségipari szektor fejletlen, a sikeres felzárkózókhoz (például Izrael, Dél-Korea, Dubaj) és különösen a lehetőségeihez képest. „Már látjuk, hogy nem nyerhet az, aki nem tekinti az egészségipart stratégiai ágazatnak” – fogalmazott.
Azt is leszögezte, hogy még nem születtek meg a vezető magyar technológiák és még nem jöttek létre a dinamikus térbeli motorok, városrégiók, végül, „még nem rendelkezünk egy hosszútávú, fenntarthatóságra épülő versenyképességi programmal sem”
