Szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 20,1 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A maginfláció közben 20,7 százalékra emelkedett.
A mostaninál magasabb adatra legutóbb 1996 őszén volt példa, vagyis huszonhat éves csúcsra szökött az áremelkedés.
Az élelmiszerek ára 35,2 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a kenyér 76,2 százalékkal, a sajt 68,0 százalékkal, a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém 66,3 százalékkal, a margarin 61,2 százalékkal, a száraztészta 60,2 százalékkal, a tojás 53,7 százalékkal drágult.
Átlag alatti mértékben, 22,4 százalékkal nőtt a sertéshús, 19,1 százalékkal a csokoládé, a kakaó, 10,9 százalékkal a cukor, 5,0 százalékkal az étolaj ára.
A rezsicsökkentés szabályainak augusztus 1-jétől hatályos módosítása következtében a háztartási energia 62,1 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121,0, az elektromos energiáé 28,9 százalékkal nőtt. A palackos gáz ára 45,0, a tűzifáé 43,8 százalékkal növekedett.
A tartós fogyasztási cikkek 14,7, a szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,2, ezen belül a szeszes italok 16,5 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 45,5, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 27,7, a mosó- és tisztítószereké 24,8, a testápolási cikkeké 24,5, a járműüzemanyagok ára 5,8 százalékkal lett magasabb. A szolgáltatások díja 8,2 százalékkal emelkedett: ezen belül a taxi 28,5, a lakásjavítás és -karbantartás 22,8, a járműjavítás és -karbantartás 20,5, a sport- és múzeumi belépők 16,6, a lakbér 12,6 százalékkal került többe.
Az elemzőknek nem okozott meglepetést az adat, előzetesen 20 százalék körüli szintre tippeltek. A kiugró szeptemberi értékeket elsősorban az magyarázza, hogy a rezsicsökkentés változtatása most először jelent meg a statisztikai adatokban. Ez önmagában mintegy 3 százalékpontot adhatott hozzá a dinamikához.
Emellett még az élelmiszerek árának további növekedése jellemzi leginkább az általános áremelkedés erősödését. – Az élelmiszerek éves összevetésben már több, mint 35 százalékos drágulást mutatnak – írta a kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank makrogazdasági elemzője. Mint hozzátette, továbbra is egyre szélesebb körben érzékelhető az erőteljes árnyomás: a fogyasztói kosár 140 főbb termék- és szolgáltatáscsoportját nézve már 61 esetben haladja meg az éves bázisú áremelkedés a 20 százalékos ütemet, vagyis a fogyasztói kosár 44 százalékáról beszélünk. Az infláció a fogyasztói kosár 75 százalékában pedig már magasabb, mint 10 százalék.
A jegybank előzetes számításai szerint is valahol húsz százalék körül lehetett az infláció, a kérdés csak az volt, hogy kicsivel alatta vagy felette alakul majd. A mostani, több százalékpontos inflációs megugrás az MNB-t is nehéz helyzetbe hozza, hiszen épp most jelentették ki, hogy befejezték a másfél éve tartó kamatemelési ciklust. Kérdés, hogy a mostani, 13 százalékos kamat mire lesz elég a 20 százalék feletti infláció elleni küzdelem esetében.
Így nőttek az árak augusztushoz képest
A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 4,1 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 3,5 százalékkal drágultak, ezen belül az iskolai étkezés 13,5, a tojás 9,8, a vaj és a vajkrém 8,3, a kenyér, valamint a tejtermékek egyaránt 7,6, a tej 5,2, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 4,7 százalékkal többe, a csokoládé, kakaó 0,5 százalékkal kevesebbe került.
A háztartási energia ára 59,2 százalékkal nőtt, a vezetékes gáz és az elektromos energia lakossági árának augusztus 1-jétől hatályos áremelése következtében. Ezen belül a vezetékes gáz 121,0, a tűzifa 32,7, az elektromos energia 28,9, a palackos gáz 14,0 százalékkal drágult.
A testápolási cikkek 4,4, a mosó- és tisztítószerek 3,8 százalékkal kerültek többe. A szolgáltatások ára átlagosan 0,1 százalékkal csökkent, a sport- és múzeumi belépők 3,2, valamint a testápolási szolgáltatások 2,7 százalékos drágulását ellensúlyozta az üdülési szolgáltatások – szezonális hatások miatti – 13,6 százalékos árcsökkenése.
Január-szeptemberben a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 11,8, a nyugdíjas háztartások körében 11,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
Mi várható?
Virovácz szerint előre tekintve további gyorsulásra számíthatunk az inflációs mutatókban, habár a várt gyorsulás üteme az elmúlt hónapokban megfigyeltnél jóval csekélyebb lehet. A forint gyengülése érdemben befolyásolja az importált termékek árát, ami így további felfelé mutató nyomást helyezhet az inflációra.
Emellett a vállalatok egyre nagyobb aránya szembesül ténylegesen a magasabb energiaszámlákkal, ami újabb átárazási köröket indíthat be. Ez az ipari termékek és a szolgáltatások árát hajthatja felfelé. Az aszály hatására a feldolgozatlan élelmiszerek ára is tovább emelkedhet, ami végül a feldolgozott termékek árában is lecsapódik majd. – Az árstopok az év végéig érvényben vannak és várhatóan azon túl is érvényben maradnak, így főként az üzemanyagok esetében tovább inflációt pörgető közvetlen hatással nem számolunk – írta az elemző. Szerinte a mai adatok fényében az idei éves átlagos infláció elérheti a 14 százalékot.
Ami a jövő évet illeti, akár ennél is magasabb, 15 százalék körüli lehet az átlagos árszínvonal emelkedése. Virovácz meglátása szerint ennek oka, hogy rendkívül magasan zárhat az infláció az év végén, ami igen jelentős áthúzódó hatással bír a 2023-as átlagos inflációs mutatóra. Emellett az infláció lassú visszaigazodására számíthatunk a sokkok jellege miatt, miközben további gondot okoz a forint folyamatos gyengülése.
