„A Coop elkötelezett a falvak és az ott élő vásárlók iránt, ezért a csoport tárgyalásokat folytat a kormánnyal, hogy milyen formában lehetne támogatással – üzemeltetőtől függetlenül – fenntartani a kereskedelmet a kisebb lélekszámú és gyakorta alacsonyabb vásárlóerejű falvakban, és ezzel megtartani a kistelepülési üzleteket” – mondta Pekó László, a Coop Hungary Zrt. Igazgatóságának elnöke szerdán. A Portfolio.hu csütörtöki beszámolója szerint: „A Coop keresi a kormány partnerségét a megoldásban és nyitott a döntéshozók válaszára, mert úgy véli, hogy szükség van a legkisebb falvak boltjaira” – tette hozzá az igazgatóság elnöke.
A Coop tehát igen nehéz gazdasági helyzetben van, és annak ellenére, hogy jelenleg Magyarországon dinamikusan növekszik a kiskereskedelmi forgalom, a kisebb boltok nagyon nehéz helyzetben vannak. Ezt támasztja alá a Blokkk.com friss elemzése is, amely szerint tovább csökkent a boltok száma tavaly, így háromezerrel kevesebb helyen lehet ma vásárolni, ötéves időtávot nézve pedig tizennégyezerrel csökkent a számuk. A bolt nélküli települések száma is nőtt.
Miért (lesz) jó vidéken élni? | Magyar HangPekó László, a Coop Hungary Zrt. Igazgatóságának elnöke hangsúlyozta: a kereskedelmi láncok között a Coop lefedettsége kiemelkedő, az üzletlánc jelenleg a legtöbb, közel 1600 településen van jelen, és naponta 1,5 millió vásárlót szolgál ki. „A legkisebb, 2 ezer fő alatti kistelepüléseken azonban rendkívül nehéz gazdaságosan működtetni a boltokat, jóllehet ezek nem csupán az egyetlen kereskedelmi szereplők az adott falvakban, hanem gyakorta az önkormányzatot leszámítva az egyetlen foglalkoztatók is” – mondta Pekó.
Közleményük szerint mintegy 4 százalékos növekedés után 627 milliárd forintos árbevételt ért el a Coop Csoport tavaly, ezzel minden változás és az egyre élesedő kereskedelmi verseny nyomása ellenére is őrzi pozícióját a kereskedelmi csoport.
A Blokkk.com már idézett elemzése szerint öt lényeges oka van a kisboltok versenyhátrányának:
- sokkal kevesebb a vásárlójuk, kevesebb a bevételük,
- számukra, mivel kisebb mennyiségben vásárolnak a szállítóiktól, mint a nagy láncok, drágább a beszerzés,
- költségesebb a napi működésük, új eszközökre is nehezen, vagy egyáltalán nem futja,
- rákényszerülnek a nagyobb boltos árakra az előbbiek miatt, amivel szemben kevés az előnyük, például közelségük a lakóhelyhez, vagy a személyes kiszolgálás,
- a két számjegyű béremeléseket alig bírják kifizetni.
Magyarország boltos hálózata az egyik legelaprózottabb Európában – írja a szaklap. Ez azt jelenti, hogy például tízezer lakosra számolva sok a bolt, így egy-egy bolt kevesebb vásárlót szolgálhat ki, mint más külföldi üzlet. Vannak olyan egységek is, amelyek nem éppen a kereskedésre legalkalmasabb helyeken nyitottak a régi időkben, például kapualjakban, pincékben. Ezeket nyilván már a kényelmetlenség okán is elkerülik a vásárlók.
