Nem kizárt, hogy a választások után megszorítások jönnek

Mi lesz itt az év végére, ha már februárban összeroppant a magyar költségvetés? – kérdezgetik egymástól a jobban értesültek. Márpedig ez történt: két hónap után az államháztartás 1704 milliárd forint hiánynál járt, ami azt jelenti, hogy februárban, egyetlen hónap alatt mínusz 1758,4 milliárd forintot sikerült összehozni. Mindkét összeg negatív rekordot jelent, így már tél végére összejött az egész évre tervezett hiány – mintegy 2500 milliárd – csaknem kétharmada. A Pénzügyminisztérium el is ismerte, hogy az idei 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycél nem lesz tartható, a deficit inkább a bruttó hazai termék 4,5 százaléka lehet. Látszólag kicsi, 1,6 százalékpontos a „mellélövés”, de a számok mögött nagyon súlyos százmilliárdok állnak. Majd jött a március, újabb, 617 milliárdos hiánnyal, így már 2321 milliárd forintos összesített deficit alakult ki, ami a tavaly tavasszal tervezett pénzforgalmi hiány 92 százalékát is meghaladja. 

Virovácz Péter szerint nincs min csodálkozni: az idei költségvetés eleve olyan 2023-as bázisra épített, amely önmagában is brutális elcsúszást mutatott. A tavalyi évnek még 3,5 százalékos deficit-előirányzattal ment neki az Orbán-kormány, majd többszöri módosítás után az év végére 5,9 százalékos hiányt ismert be, de a legfrissebb statisztikák szerint 6,7 százalék lett a végső adat. Rosszul tervezték meg a 2024-es évet is: 4 százalékos gazdasági növekedést feltételeztek, ám a külső és belső folyamatok alapján az ING Bank vezető gazdasági elemzője inkább 2 százalék körüli GDP-növekedést tart elképzelhetőnek.

• Újabb megszorítások jönnek?
• Vajon tartható-e az idei deficitcél, ha nem, mekkorát tévedett a kabinet?
• Mi az oka, hogy rendszeresen alultervezi a hiányt a Pénzügyminisztérium?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap április 11-ig kapható 2024/14. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!