„Az öregség a legváratlanabb dolog, ami az emberrel történhet.”
Habár Trockij mondása elsőre viccesnek tűnhet, mégis rengeteg igazságtartalma van. Hiszen gondoljunk csak bele, milyen gyorsan telnek el az iskolás évek, milyen hamar leszünk szülők, és mennyire gyorsan nőnek a gyerekeink.
Amikor pedig hirtelen elérkezünk majd a boldognak hitt nyugdíjas évekhez, akkor döbbenünk csak rá, hogy mennyire kevés is az a pénz, amit kapunk. Nem hiába kongatják a szakértők is a vészharangot, és hangoztatják a nyugdíj-megtakarítások fontosságát.
A magyarok többségének azonban mégsem ez jut eszébe elsőként, amikor befektetésre gondolnak.
Mibe fektet a hazai lakosság?
Sajnos elmondható, hogy kevésbé vagyunk tudatosak pénzügyileg, mint tőlünk nyugatabbra, ahol ennek már sokkal fejlettebb kultúrája van.
A készpénz és a bankszámla a leggyakoribb
Ha marad annyi pénz a fizetésünkből, amelyet havonta fixen félre tudunk tenni, a legtöbb esetben bankszámlán hagyjuk, vagy egyszerűen otthon, a fiókban tartjuk. Ezek elsőre kézenfekvő megoldásoknak tűnnek, hiszen a pénz mindig kéznél van, bármilyen váratlan esemény, kiadás is adódik.
Azonban a mérleg másik serpenyőjében ott az infláció, ami lassan, de biztosan felemészti ezt a pénzt. És ebből fakadóan jóval kevesebbet ér majd 4-5 év múlva, mintha ésszerűbben fektettük volna be.
Ez pedig nemcsak az otthon tartott pénzre vonatkozik, hanem a bankszámlán tárolt megtakarításra is. Ma már sajnos olyan alacsony a banki kamat, hogy még az inflációt sem fedezi, a számlavezetési költségekről nem is beszélve.
A másik megoldás, hogy nemesfémbe, olajba, ingatlanba, vagy ETF-ekbe, részvényekbe fektetünk – ami már jóval közelebb áll a pénzügyi tudatossághoz, és az öngondoskodáshoz. Azonban ezekhez nem árt, ha az embernek van ez irányú tapasztalata, és van ideje foglalkozni a befektetéseivel.
Nyugdíj-megtakarítás, mint befektetés?
Amennyiben a megtakarítással kifejezetten az a célunk, hogy előre gondoskodjunk a nyugodt nyugdíjas évekről, akkor logikus, ha speciálisan nyugdíj-megtakarításban gondolkodunk.
Ennek három fajtája van:
- az önkéntes nyugdíjpénztár – vagyis az önyp.
- a nyugdíjbiztosítás
- és a nyugdíj-előtakarékossági számla – vagy röviden nyesz.
Mivel az állam is tudja, hogy a jövőbeni kevés nyugdíj nem lesz elég a megélhetéshez, ezért az öngondoskodást évente 20%-os adójóváírással jutalmazza. Ez talán az egyik legnagyobb előnye a nyugdíjcélú megtakarításoknak. Hiszen ez a 20% kvázi egy „ingyenpénz”, ami ráadásul a hosszú távú megtakarítás alatt jelentős hozamokat termel.
Persze nem egyszerű eldönteni, hogy kinek melyik a legideálisabb konstrukció, ezért nézzük meg őket picit részletesebben is.
Önkéntes nyugdíjpénztár (önyp)
Az önkéntes nyugdíjpénztár az egyik legrégebbi konstrukció a három közül, talán ezért is annyira közkedvelt. Népszerűségének másik oka pedig kétségtelenül az, hogy relatíve alacsony havi díjjal, 4000 forinttal is elindítható.
Az önyp-re kapható maximális adóvisszatérítés mértéke 150 ezer forint, ezt pedig havi 62.500 forintos befizetéssel lehet kimaxolni.
Hátrányként leginkább az hozható fel, hogy a pénzt túlnyomórészt hazai állampapírokba fektetik. Épp ezért a hozamok erősen függnek a hazai gazdaság teljesítményétől. A másik pedig, hogy 10 évig gyakorlatilag nem juthatunk hozzá a pénzünkhöz, csak ha nyugdíjba vonulunk.
Ez persze érthető is, hiszen – hosszú távú befektetésről lévén szó – ezzel is ösztönözni akarják az embereket az öngondoskodásra.
Az önyp tehát leginkább azoknak éri meg, akiknek legalább 10 évük van hátra nyugdíjig, és relatív alacsony havi befizetéssel szeretnének megtakarítást indítani; ugyanakkor szeretnének élni az adójóváírás lehetőségével.
Nyugdíjbiztosítás
A nyugdíjbiztosításon belül körülbelül 70-féle különböző konstrukció érhető el, épp ezért nem csoda, ha nem egyszerű kiválasztani a számunkra legmegfelelőbbet.
Azonban általánosságban azt tudjuk mondani, hogy az ÖNYP-nél magasabb anyagi ráfordítással indítható. Egyes pénzintézeteknél már 8 ezer forinttól is lehet nyugdíjbiztosítást indítani, de a legtöbb konstrukció 10-12 ezer forinttól kezdődik.
Természetesen a nyugdíjbiztosításra is érvényes az éves adójóváírás, itt a maximálisan visszaigényelhető összeg 130 ezer forint, amit havi 54.200 forintos befizetéssel tudunk elérni.
Az egyik legnagyobb előnye, hogy a befektetési portfóliónkban az értékpapírok arányát mi magunk állíthatjuk össze, meghatározva ezzel a kockázati szintet is. Ehhez pedig akár igénybe vehetjük egy független szakember segítségét is, aki segít nekünk eligazodni. Így egy közepes kockázatú befektetéssel akár már 5–7 %-os hozamot is elérhetünk.
Azt is nagyon fontos megjegyezni, hogy a katások csak ezzel a konstrukcióval jogosultak arra, hogy visszaigényeljék a 20%-os adóvisszatérítést. Mivel az adójóváírást az szja-ból igényelhetjük vissza, és katásként nem fizetünk szja-t, így elvileg ők kiszorulnak ebből a kedvezményből.
Azonban a törvény lehetővé teszi, hogy szerződéskötés esetén más legyen a szerződő és a kedvezményezett. Ehhez keresnünk kell egy közeli családtagot, vagy rokont, aki fizet személyi jövedelemadót – így pedig már a katás vállalkozók is megkaphatják az adójóváírást.
Végül, de nem utolsó sorban, a nyugdíjbiztosítás az egyetlen konstrukció, amit nem érint a nyugdíjkorhatár emelése sem. Ez azt jelenti, hogy ha most kötjük meg a szerződést, akkor 65 évesen jogosultak leszünk a nyugdíj megtakarításunk összegére – még abban az esetben is, ha addigra az éppen hatályban lévő korhatár például 72 év.
A hátránya viszont, hogy relatíve drága, és itt is hosszabb távon éri meg befektetni: ebben az esetben legalább 10, de inkább 15–20 évvel érdemes kalkulálni.
Nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz)
A nyugdíj előtakarékossági számla hasonló a tbsz-hez: kötvényeket, részvényeket, vagy állampapírokat is vásárolhatunk. Ahogyan a többire, úgy erre a nyugdíj megtakarításra is jár a 20%-os adójóváírás, amit ebben az esetben 100 ezer forintban maximalizáltak évente.
Azonban a nyeszhez mindenképp ajánlott pénzügyi jártasság, vagy ilyen irányú érdeklődés – hiszen aktív menedzselést igényel.
Így növelhető az adójóváírás mértéke
Az adókedvezménnyel kapcsolatban érdemes tudni, hogy a mértékét az előző évi megtakarítás határozza meg. Vagyis év végén lehetőségünk van arra, hogy egy extra befizetéssel tovább növeljük az adóvisszatérítés összegét. Például egyszeri 500 ezer forint befizetésével adójóváírásként plusz 100 ezer forintot kaphatunk a havi rendszeres befizetés összegének 20%-án túl.
A cikk a Nyugdíj Másképpen cikkének egy rövid kivonata. Amennyiben szeretne részletesebben is olvasni a témáról, látogassa meg a szakmai oldalunkat, ahol további érdekességeket is találhat.
