A minap egy ismerős keresett meg azzal, hogy könyvelője szerint ebben az évben változott a nyugdíjszámítás menete. Részleteket ugyan nem mondott, de felvetette, talán már nem a nyugdíjba vonulást megelőző utolsó öt év fizetése alapján számítják ki a nyugellátás összegét. – Az utolsó öt éven alapuló számítás már nagyon régen nem él, azt 1988. január elsejétől vezették ki a rendszerből. Egyébként nem csodálom, hogy zavarban vannak az emberek, amikor a nyugdíjszámításról van szó, mert nagyon bonyolult a folyamat. Az idei évben volt ugyan változás, azonban mindössze a – minden évben egyébként is módosuló – valorizációs szorzó változott, egyebekben nem módosult a számítás menete – magyarázta Farkas András.
A Nyugdíjguru alapítója elmondta, alapvetően két tényezőtől függ a nyugdíj összege. Az egész életünk során szerzett szolgálati időtől, amit ugyan napokban számolnak, ebből azonban csak a teljes éveket veszik figyelembe elismert szolgálati időként a nyugdíj megállapításánál. A másik tényező az átlagbér. Ezt az 1988. január 1. és a nyugdíj kezdőnapja közötti időszakban szerzett azon keresetek alapján számítják ki, amelyek után nyugdíjjárulékot fizetett az ember. Ennek a nettó összegnek a kiszámítása szintén nem egyszerű, mert jelenkori értékre kell hozni a korábbi évek kereseteit. Hiszen nagyon igazságtalan lenne, ha például egy 1992-ben jónak mondott, 25 ezer forintos havi fizetést ezen az értéken vennék figyelembe az átlagkereset kiszámításánál. Ezért a kormány minden évben meghatároz egy valorizációs szorzót, amely az akkori bért a nyugdíjba vonulást megelőző év nettó átlagkeresetének szintjére emeli.
Nyugdíjszámítás, nyugdíjszorzó
Így azok számára, akik idén mennek nyugdíjba, a valorizálás a 2022-ben és előtte elért keresetekre vonatkozik, amelyeket a 2023-as kereseti szintekhez kell igazítani. Miután a nettó keresetnövekedés tavaly 14,2 százalék volt, akik idén mennek nyugdíjba, azoknál a valorizációs szorzó 2024-ben éppen ennyivel emelkedik. Ezt a számítást 1988 után minden évre el kell végezni, hogy jelenértékre emeljük az összes korábbi bért. Miután idén 36 év adatait kell összesíteni, sokmilliós összeget kapunk eredményként. Ezt az összeget el kell osztani a 36 év alatt állásban, munkaviszonyban töltött napok számával, így megkapjuk az egy napra eső átlagkeresetet, amit 365-tel megszorozva jutunk az éves, majd 12-vel elosztva a havi átlagkeresethez. (A munkaviszonyban töltött idő számításánál a hétvégi és ünnepnapokat is bele kell számolni, viszont nem vehetők figyelembe a fizetés nélküli időszakok, különösen a fizetés nélküli szabadság, a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély (ma már csecsemőgondozási díj), a gyermekgondozási díj, és a katonai vagy polgári szolgálat időtartama.)
Ezt a nettó átlagkeresetet kell megszorozni egy százalékos értékkel, a nyugdíjszorzóval, és a szorzat adja az induló nyugdíjat. A nyugdíjszorzó értéke a munkával töltött idő függvényében emelkedik. Aki 15 év elismert szolgálati időt szerzett, annak nyugdíjszorzója 43 százalék. 15 és 25 év között évi két százalékkal nő a szorzó értéke, így 25 év után 63 százalék annak értéke. A 26. és a 36. év között évi egy százalékkal emelkedik az érték, így annak nagysága az időszak végére eléri a 74 százalékot. A 37. évtől évi másfél százalékkal lehet számolni, vagyis negyven éves munkaviszonyt követően a nettó átlagkereset 80 százaléka lesz a megállapított nyugdíj. A 40. és 50. év között évente ismét két százalékkal nő a szorzó értéke, így ötven munkával töltött év után a kiszámított átlagkereset és a nyugdíj összege megegyezik. E fölé azonban nem emelkedhet a nyugdíj mértéke, hiába töltött ötven évnél többet az illető munkával.
Mindez persze csak vázlatos leírás a nyugdíj kiszámításának menetéről, mert annak során még sok tucat részletszabályt kell alkalmazni. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) fizetők esetén például nem csupán a minimálbért kell figyelembe venni a számítás során – ahogy sokan gondolják –, hanem a 15 százalékkal ekhózott bér 61 százalékát is. És bár a nyugdíjazáshoz közeledve nagyon jó lenne előre tudni, hogy mekkora ellátásra számíthat az ember, annak összegét azonban legfeljebb akkor tudja kiszámolni online kalkulátoron, ha birtokában vannak az elmúlt 36 év béradatai. A Pest megyében illetékes Budapesti Kormányhivatal tájékoztatása szerint ugyanis „a nyugdíj összege a ténylegesen beadott nyugdíj kérelem elbírálása során, a nyugdíjra jogosultság fennállása esetén kerül megállapításra, arról előzetesen nincs lehetőségünk tájékoztatást nyújtani”.
