Nem akármilyen forrásra bukkant egy kutató, Kuffart Hajnalka az olaszországi Modenában, egy 1486-os itáliai követ levelére, amelyben Hunyadi Mátyás király (ur. 1458-1490) agyvérzéséről írtak négy évvel a magyar uralkodó halála előtt – derül ki a 24.hu cikkéből. „A király néhány napig ápolásra szorult, mert gutaütés érte. Most őfelsége viszonylag jól van, kezd kijárni a házból, és megy egyik helyről a másikra” – írta Bartolomeo Bresciani Budára menesztett ferrarai követ I. Estei Herkules hercegnek 1486. február 20-án.
A BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, a Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport tagja egy átfogó levéltári munka során talált rá a levélre Modenában, miközben adatbázist készítettek a fellelhető magyar vonatkozású forrásokból. A Mátyás 1486-os szélütéséről szóló irat a ferrarai uralkodócsalád, az Estei hercegek levéltárából került elő.
A család sok szállal kötődött a korabeli középhatalomnak számító Magyar Királysághoz. Estei Herkules fia, a mindössze 8 éves Estei Hippolit – a király feleségének, Beatrixnek az unokaöccse – Mátyás uralkodásának végé felé, 1487-ben lett esztergomi érsek, amely tisztségét egészen 1497-ig megtartotta. Ezt követően, már a Jagelló-korban, II. Ulászló (ur. 1490-1516) alatt egészen 1520-ban bekövetkezett halálig egri püspök volt.
A most előkerült forrás több szempontból is érdekes. Azt már a középkori magyar történelem legnagyobb ívű összefoglalóját jegyző Antonio Bonfinitől (1427/1434-1502k.) tudni lehetett, hogy Hunyadi Mátyás gutaütésbe, azaz agyvérzésbe halt meg. A friss modenai adat ezt látszik alátámasztani, dokumentálta Mátyás szív- és érrendszeri betegségeinek kezdetét, illetve, ami talán még fontosabb azt, hogy nem a végzetét okozó stroke volt az első, ami a törökverő Hunyadi János fiának halálát előidézte.
Úgy tűnik, az egyébként komoly stresszben élő, a pápával Estei Hippolit kinevezése miatt „feszült viszonyban” lévő, az ebben az időszakban Ausztriában háborúzó és Bécsújhelyet elfoglalni akaró Mátyás hasonló problémával küszködhetett, mint az ismert ókori római hadvezér, Julius Caesar, azaz feltehetően a rá nagy nyomás miatt apró kis storke-ja lehetett egy nagyobb előtt. (Mivel Caesar merénylet áldozata lett 56 éves korában, így nem tudjuk meg soha, hogy vele végezhetett-e volna egy nagyobb agyvérzés.)
