Mit gondolt az Akadémiáról az, aki kigondolta?
Író olvasó
Orbán nem előre megy, hanem vissza a múltba, valamint az ortodox civilizáció felé. Amit a retrográd hatalomnak ehhez le kell győznie: az az intelligencia. A tudomány.
A hónapok óta tartó huzavona megmutatja, hogy a kezdeti nagy sokk után a lendület, a nemzeti akaraterő, a magabiztosság miképpen veszít fokozatosan az erejéből.
Ott is kevés a pedagógus, a probléma kezelésére rövid távon a magyartól egészen eltérő oktatási formában találtak megoldást.
Ennyi közpénzt politikai agymosásra bárki szégyellt volna elkölteni.
A hazafiság nem párt kérdése, és Magyarország azoké is, akik nem kapnak a kormánytól bicskanyitogató kedvezményeket.
Magyarországnak nem csak az kell legyen a célja, hogy biztosítsa az ott élő magyar kisebbségek jogait, hanem ennél is fontosabb feladata, hogy hazánkkal közös szövetségi rendszerben tudja.
Az Akadémia körüli vita az ország lemaradásáról vagy lépéstartásának lehetőségéről szól. A szellemi élet mentalitásáról, felelősségvállalásáról.
Egyes magyar vezetők teljesen elvtelenek, híján vannak bármiféle meggyőződésnek.
Ha az állam pénzt szán a társadalom meghatározott csoportjainak, azt úgy tegye, hogy a társadalom egésze számára is jövőbe mutató folyamatokat indít el.
Óva inteném a Mindenki Magyarországa Mozgalmat az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdés gyakori emlegetésétől.
A két hetes külföldi tanfolyam árából (ha tényleg körülbelül 400 000 forint/fő) egész évben járhatna a gyerek olyan nyelviskolába, ahol anyanyelvi tanárok tanítanak.
Miniszterelnökünk nemrégiben felköltözött a Várba, ez mi egyebet jelentene, mint hogy neki az eddigi keretek is szűkösek, falusiasak voltak.
Az önmagával szemben szigorú főpásztor a szegények és üldözöttek védelmezője volt, aki nem utasította el a munkát és a szenvedést.
Rendszerváltozással ér fel a digitalizáció, ha késve lépünk, társadalmi katasztrófa fenyeget.