Olyan nagyot fordult a világ a Fidesszel, hogy már annak is hírértéke van, ha Orbán Viktor miniszterelnök október 23-i beszédében szovjet elnyomásnak nevezi a szovjet elnyomást. Azok után, hogy korábban politikai igazgatója, Orbán Balázs kifejtette, hogy 1956-ban felelőtlenség volt harcolni, Kósa Lajos pedig az október 6-i gyásznapot használta fel arra, hogy a vesztes forradalmat követő “megnyert békeként” írja le a kádári diktatúrát, már az ilyen alapvetések is a meglepetés erejével hatnak.
Az más kérdés, hogy a miniszterelnök október 23-i beszédében is ragaszkodott ahhoz a világmagyarázathoz, hogy a mai Európai Uniónak pontosan olyan szerepe van Magyarország életében, mint annak idején az elnyomó Szovjetuniónak. Ezt ezúttal még azzal is megkoronázta Magyar Péterre utalva, hogy egyenesen egy nyugati “bábkormány” hatalomátvételétől tart.
Az összevetés önmagában is elég bizarr, de még bizarabbá teszi, hogy egy alkalommal maga Orbán Viktor is személyesen hallgathatta végig Vlagyimir Putiyn orosz elnök elmélkedését arról, hogy a NATO igazán visszavonulhatna 1997-es – Magyarország belépése előtti – határai mögé, amit a miniszterelnök csöndben vett tudomásul, mint az egy szuverén ország kormányfőjéhez illik. Nyilván, mert még véletlenül sem gondolja úgy, hogy az orosz birodalom, ha alkalma nyílna rá, ismét szívesen a magyarok nyakába ültetne egy bábkormányt.
Hogy mit gondol a világról Orbán Viktor valójában, hol látja abban Magyarország helyét és jövőjét, és mik a valódi céljai, pillanatnyilag nehéz lenne megfejteni. De az évek óta tartó, szisztematikus igyekezet, amivel a magyar lakosságot a nyugati szövetségi rendszer ellen hangolja, semmi jót nem ígér. Oroszországban eközben ugyanilyen szisztematikusan építi a hatalom a birodalmi tudatot, ameynek része az is, hogy az új hivatalos orosz történelemkönyvek szerint a megszálló szovjet hadsereg hibát követett el, amikor kivonult Magyarországról.
Miközben nyugati bábkormánnyal riogat, a miniszterelnök pontosan úgy viselkedik, mint aki egy keleti bábkormány számára készíti elő a kényelmesen nyugatellenes és kellemesen oroszbarát közhangulatot.
