Az egész világ könnyeivel küszködve nézte 1989. november 9-én a berlini közvetítést a tévében, és sokan hihették azt, hogy többé már csak a múltról lehet az embereket elválasztó falakról szóló könyveket írni. Szép remények. Tim Marshall brit újságíró Falak című könyve, amely három évvel ezelőtt jelent meg eredetileg, fájdalmas lenyomata annak, hogy a berlini fal leomlásával korántsem egy új, egységesebb, egymás megismerésére törekvő kor született (még ha ideig-óráig erre volt is némi remény). Ehelyett mára szerte a világon előre törtek a kirekesztő, mindig külső vagy belső ellenséget, fenyegetést kereső diktatórikus ideológiák (vagy ideológia nélküli cinikus hatalmak), amelyek frusztrációjukat és propagandacéljaikat sokszor megalomán falak építésében élik ki.
Bár divatos a globalizált világról, „világfaluról”, megszűnő távolságokról értekezni a XXI. század kapcsán, de Marshall kimutatja, hogy valójában a falak korában élünk. Hiába tűnik a lassan a történelem homályába vesző hidegháború az elszakítottság korszakának (lásd vasfüggöny és a berlini fal), valójában a második világháború óta emelt határfalak felét ebben az évszázadban építették (pedig abból még csak alig húsz év telt el).
A könyv fejezetei földrajzi tagolásban mutatnak be néhány falat, amelyek a történelem során kisebb-nagyobb hatékonysággal próbálták elválasztani egymástól a népeket. A földrajzi és geopolitikai kényszerek hangsúlyozása korántsem meglepő Marshalltól, hiszen néhány éve megjelent A földrajz fogságában című könyve (Park, 2019) révén vált ismert és elismert történelemelemző szerzővé.
Az esettanulmányoknak is beillő falak között vannak jól ismertek, így a kihagyhatatlan kínai nagy fal, illetve az Izraelt a palesztin területektől elválasztó kőkerítés. Ezeknél leginkább az ismert tényeket, illetve konfliktusokat ismerteti, sok újdonságot nem tud hozzátenni azokhoz az elemzésekhez, amelyek évtizedek óta megtöltik a történelmi és külpolitikai folyóiratokat. Ellenben szerepelnek a könyvben sokkal kevésbé ismert falak is, amelyek önmagukban is érdekesek, és nagyban árnyalják azt a képet, hogy az emberek drasztikus fizikai szétválasztása csupán néhány megátalkodott és örök reménytelenségben élő konfliktuszónára jellemző.
Vannak-voltak falak az Egyesült Királyság területén (fizikaiak és az emberek gondolkodásában létezők), Donald Trump volt elnök pedig az Egyesült Államok és Mexikó határára tervezett (és részben megvalósult) hatalmas kerítés ígéretével – és az „erőszakoló” mexikói bevándorlók rémével – kampányolt idegengyűlölő hívei előtt. De vannak falak Afrikában, Indiában és szerte a Közel-Keleten.
És van fal (pontosabban drótkerítés) Magyarország déli határai mentén is. Ezt a könyv is megállapítja, megjegyezve, hogy Magyarországon „huszonhat évvel az után, hogy a hidegháborús akadályokat felszámolták, elkezdtek újakat építeni... összességében több mint 480 kilométer hosszan telepítettek szögesdrót kerítést az emberek távol tartására”. Marshall szerint Orbán Viktor kendőzetlenül hangoztat olyan bevándorlásellenes nézeteket, amelyek Nyugaton véget vetnének egy politikus pályafutásának, mindezzel az emberek félelmeire játszik rá. Ebben sincs semmi új, sajnos.
Tim Marshall: Falak. Ford.: Máté Frigyes. Park Kiadó, 2021. 3999 Ft
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/31. számában jelent meg, július 30-án.
