Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

A kínai technológia nem ismer határokat, amikor az emberek megfigyeléséről van szó

Szerző: | 2019. március 25., 08:06 | Külföld

Kamerák pásztázzák az utcákat Sanghajban (Fotó: Reuters/Aly Song)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Aligha ismeretlen bárki előtt, hogy napjainkra Kína vált a műszaki cikkek legnagyobb gyártójává, legyen szó számítógépekről, kamerákról, televíziókról, vagy akár az okostelefonokról. Azt már kevesebben tudják, hogy az ázsiai óriás az utóbbi időszakban különösen nagy sikerrel exportálja külföldre azt a technológiát, melynek segítségével minden eddiginél kiterjedtebb és mélyebb megfigyelést végezhetnek az állampolgáraikról.

HIRDETÉS - AIP

A kínai megfigyelőrendszerek veszélyeire már évek óta figyelmeztetnek a különböző jogvédő szervezetek, legutóbb szeptemberben az egész világsajtó felkapta az ausztrál ABC videóriportját, részletesen bemutatták benne azt a technológiát, amelyet 2020-ra tervez bevezetni a kínai kormány. Ennek lényege, hogy az ország minden lakójának lesz egy adatlapja meghatározott kreditszámmal, amely befolyással lesz a társadalmi státuszára. A kreditpontokat az ember szokásai befolyásolják majd, s az országban több millió kamera pásztáz már most is. Az egyre fejlettebb arcfelismerő programok, testszkennerek és mesterséges intelligencia segítségével így nyomon követhető lesz mindenki. Ez egyébként már most így van több kínai nagyvárosban, ahol egyelőre még csak tesztelik a rendszert.

Nagyon nagy testvér – Nem Kína és nem 2020 | Magyar Hang

Megszokásból az RTL-re kapcsol, de már nincs, a helyén a TV2 jön be. Egy darabig bámulja a már egy évtizede a migráció csapdájába esett, haldokló Európáról szóló híreket.

Ennek támogatói a közbiztonság javítására hivatkoznak, mások viszont inkább egy orwelli világot látnak a nap 24 órájában figyelő kamerák, illetve a mesterséges intelligenciára alapozott megfigyelőrendszerben. Hiába csupán tesztüzem: a The Guardian beszámolt arról, hogy az elmúlt hónapokban már 23 millió embert tiltottak el az utazástól, mivel a rendszer lepontozta ezeket az embereket. Öt és félmillió ember még vonatra sem szállhat. A hivatalos ok általában droghasználat, járulékbefizetés elmulasztása vagy „hamis információk” terjesztése. (Mindehhez még csak szuperkamerák sem feltétlenül kellettek.)

Kémkednek a Huawei-jel? | Magyar Hang

Az európai országok megosztottak abban a kérdésben, mit kezdjenek a kínai óriással.

Napjainkra viszont már nem csak a kínaiak kerültek karnyújtásnyira az 1984 világától. Egyre több ország érdeklődik ugyanis a technológia iránt, ráadásul a pekingi vezetés egyáltalán nem zárkózik el attól, hogy a hazai tapasztalatait átadja más országoknak. Az érdeklődők között pedig – hogy hogy nem – olyan országok vannak, amelyek esetében finoman szólva is kétséges, hogy jó kezekben lesz a digitális megfigyelőrendszer. Kiemelkednek közülük az afrikai országok, amelyeknek a politikusai előszeretettel tanulnak a pekingi vezetéstől.

Flaszter 7. – Mindenkit megfigyelnek? | Magyar Hang

Dévényi István e heti vendégei: Lukács Csaba, a Magyar Hang lapigazgatója és Pető Péter, a 24.hu főszerkesztő-helyettese.

Jó példa erre a zimbabwei kormány: nemrég szerződést kötött a kínai CloudWalk nevű céggel, mely élen jár a mesterséges intelligencia fejlesztésében. A kantoni cég most olyan programot tesztel, amely az adott személy mozdulatait és szokásait elemezve határozza meg, mekkora valószínűséggel követ majd az el valamilyen bűncselekményt. A zimbabwei kormány ettől a cégtől vásárolt arcfelismerő-megfigyelő rendszert, s az ország számos pontján már telepítették.

Itt ugyan nem volt arról szó, hogy mindezt összekapcsolnák a kínai típusú „kreditrendszerrel”, sokan mégis attól tartanak, hogy az ország vezetése nem lesz szégyellős ezt az ellenzékiek megfigyelésére használni, ha veszélyben érzi a hatalmát. Aggodalomra ad okot, hogy a hararei vezetés engedélyezte a CloudWalknak azt is, hogy a zimbabwei polgárok arcképét felhasználhassák a programjuk fejlesztésére – természetesen a megfigyeltek beleegyezése nélkül. Ez azért fontos a cégnek, mert a különböző rasszhoz tartozók arcvonásainak felismerésével még pontosabbá tehetik a szoftvereiket. Zimbabwéhoz hasonlóan egyébként több afrikai ország is csodálattal követi a pekingi rezsim módszereit, így Tanzániában és Ugandában már be is vezették a kínai típusú kiberbiztonsági előírásokat.

A munkavállalók mosdóban töltött idejét is mérhetnék a bőr alá ültetett csipekkel | Magyar Hang

Lehetséges, hogy hamarosan fizethetünk is velük, de a főnökeink számára is nyitott könyv lesz az életünk.

Ám a kínai technológia nem áll meg a fekete kontinens határainál. A Freedom House jelentése szerint az olyan arcfelismerő rendszerekkel és mesterséges intelligenciával foglalkozó kínai cégek, mint a Cloudwalk, a Hikvision és a Yitsu már 18 országnak nyújtott technikai segítséget, hogy kiépítsék a „közrendet” fenyegető veszélyek azonosítására alkalmas rendszerüket.

Ecuadorban az ECU911 az a rendszer, amelyet 4500 kamerával és 16 regionális központtal már beüzemeltek az országban. Latin-Amerikában – persze más országokban is – elismeréssel adóztak a kínai „csodaszer” előtt. Bolívia és Peru mellett Venezuela is élt ezzel a kitűnő lehetőséggel, a megfigyelési programról a Reuters részletesen írt. A napjainkra gyakorlatilag polgárháború határára sodródott országban Nicolás Maduro elnök múlt év novemberében a Twitteren szinte az egekig magasztalta a személyi azonosító, úgynevezett „szülőhazakártyát”, ezt összekötötték egy központi adatbázissal, amely rengeteg érzékeny információt tartalmaz „a tulajdonosáról”. Mint fogalmazott, a kártya elősegítette „a venezuelai nép védelmét, társadalmi egyenlőségét, a szocializmust, a boldogságot és a békét”. Azonban ma már nem sok kétség fér ahhoz, hogy a szülőhazakártya a megfigyelőrendszerekkel együtt leginkább Maduro védelmét szolgálja – ugyanis általa gyakorlatilag mindent tudhatnak a potenciális ellenfeleikről.

Kenyérre, húsra, inzulinra cserélik a családi ezüstöt a venezuelaiak | Magyar Hang

Több százezer gyermek éhezik a latin-amerikai országban, olyan járványos betegségek jelentek meg, amelyeket a világ szerencsésebb részein már el is felejtettek.

Úgy látszik tehát, a kínai technológia nem ismer határokat, amikor az emberek azonosításáról és viselkedésének elemzéséről van szó. Szomorú tény, hogy a világ autokrata vezetői sem ismernek határokat, amikor a saját hatalmuk megvédéséről van szó. E kettő pedig együtt minden eddiginél vészjóslóbb jövőt tartogat a számunkra.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/10. számában jelent meg, 2019. március 8-án.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/10. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS - AIP

Címkék: kiberbiztonság, Kína, kreditrendszer, megfigyelés, mesterséges intelligencia, okostelefon, technológia, világkép, Zimbabwe


HIRDETÉS

HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Presser Gábor

„Izraeli hírszerző lett a lányom” – a palesztin-izraeli fegyveres konfliktus az Árnyék podcastban

Pin It on Pinterest