Megkezdődött hétfőn a párizsi büntetőbíróságon a befolyással való üzérkedéssel és korrupcióval gyanúsított Nicolas Sarkozy pere – jelentette az MTI. A volt francia államfőt és ügyvédjét azzal vádolják, hogy meg akartak vesztegetni egy magas rangú bírót információkért cserébe. Miután ez utóbbi a koronavírus-járványra hivatkozva nem jelent meg a tárgyaláson és annak elnapolását kérte, a bíróság orvosi szakvéleményt kért 48 órán belül annak megállapítására, hogy meddig tarthat el a bíró kezelése, majd csütörtökig felfüggesztette a pert.
Ahogy arról korábban egy részletes cikkben beszámoltunk: Sarkozy ellen több eljárás is folyamatban van, de ez az első, amely bírósági szakaszba kerül. Az igen szövevényes megfigyelési botrányt még nyáron a francia közrádió, az RFI honlapján foglalták össze. A gyanú szerint a volt államfő 2014-ben ügyvédjén, Thierry Herzogon keresztül megpróbálta megvesztegetni Gilbert Azibert bírót. Sarkozy bizalmas információkat szeretett volna egy akkor pártja, az UMP ellen folytatott, azóta egyébként elutasított büntetőügyben. Azibertnek ezért cserébe egy rangos állást kínáltak volna Monacóban.
Az ügy fonákja, hogy Sarkozy hivatali utódja, a szocialista Francois Hollande elnök által 2013-ben felállított pénzügyi visszaéléseket vizsgáló ügyészség egy titkos akcióval próbálta meg kideríteni, ki a tégla, ki súghat Sarkozynek az ügyről. Sarkozy amúgy rájöhetett, hogy lehallgatják, mert 2014. február 25-én hirtelen megszakított minden kapcsolatot Aziberttel, és visszavonta a monacói állással kapcsolatos támogatását is.
A volt francia államfőtöbb televíziós interjúban is emlékeztetett arra, hogy Gilbert Azibert érdekében senkinél nem járt közben, a bíró nem kapott monacói kinevezést. A volt elnök szerint az igazságszolgáltatást a lejáratására használják fel a politikai ellenfelei. A volt elnök szerint törvénytelen, hogy az ügyvédjével folytatott telefonbeszélgetéseit bizonyítékként használják fel ellene egy peres ügyben. Az ennek megakadályozására irányuló kereseteit azonban a fellebbviteli bíróságon és a semmítőszéken is elutasították. Ez a kérdés várhatóan a per egyik fő vitás kérdése lesz. Az ügyészség ugyanis a felvételek alapján látja bizonyítottnak a korrupciós szándékot, ami tíz év börtönbüntetéssel és egymillió eurós pénzbírsággal sújtható.
Az elnöki tisztséget 2007 és 2012 között viselő Sarkozy egyébként a második olyan francia volt államfő, akinek bíróság elé kell állnia. Korábban a 86 éves korában tavaly elhunyt, magát a jobbközép megkerülhetetlen alakjává kinövő, 1995 és 2007 között elnök Jacques Chirac-nak közpénzek más célokra történő felhasználása (tiltott pártfinanszírozás), bizalommal való visszaélés és összeférhetetlenség miatt kellett bíróság elé állnia. A tárgyalásokat egészségi okokra hivatkozva kihagyó Chirac-ot végül 2011. december 15-én bűnösnek találták, és két év felfüggesztett börtönre ítélték.
