Sokkoló összefoglalót adott ki a palesztin Egészségügyi Minisztérium csütörtökön: Facebookon közzétett adataik alapján Gázában 447 gyermek, 248 nő és 722 férfi veszthette életét az elvileg a Hamász bázisait célzó izraeli légicsapások kezdete óta. A kimutatás szerint a sérültek száma megközelíti a 6300-at, és a sebesültek között 1500 gyerek is van. Tizennégy egészségügyi intézményt ért találat, és legalább tíz kórházi dolgozó vesztette életét a bombázások során. Tegyük hozzá, ezeket az adatokat csak a palesztin hatóság közölte eddig, pontosságukat nem tudjuk megerősíteni.
Izraeli oldalon több mint 1300 halottról és 3300 sebesültről számolnak be a Hamász kegyetlen szombati terrortámadásai után. Az áldozatok nagy része a Gázai övezettel szomszédos városok, kibucok lakói közül került ki, és 260-an halhattak a Nova rave fesztivál látogatói közül, akiket egy összehangolt merényletben gyakorlatilag levadásztak a palesztin fegyveresek.
Eközben az utolsókat rúgja a Gázai övezetet villanyárammal ellátó egyetlen erőmű: ha leáll, teljes sötétség borul a 2,3 milliós lakosú, Budapestnél kisebb területű zónára, amit legfeljebb az izraeli légierő rakétacsapásai fognak megvilágítani. A Hamász szombati terrortámadását minden eszközzel megtorló izraeli kormány hétfőn vágta el az övezet víz és áramutánpótlását, ezzel párhuzamosan pedig blokád alá vonták a teljes területet: oda segélyszállítmány, üzemanyag-utánpótlás sem juthat be Izrael felől.
Azonnal el kellene engedni a túszokat
Ha nincs áram, rövid időn belül leállhat a sebesültek, betegek és koraszülöttek ellátása is. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt (ICRC) a Magyar Hangnak is eljuttatott közleményében kedden már úgy fogalmazott: az eleve túlterhelt gázai kórházak hamarosan hullaházakká válhatnak. „Veszélybe kerül a koraszülöttek, az idősek oxigénellátása, le kell állítani a vesedialíziseket. A gázai családoknak már most nehézséget okoz tiszta vízhez jutni. És egy szülő sem akar arra kényszerülni, hogy szennyezett vizet adjon a szomjas gyerekeinek” – figyelmeztetett szerdán Fabrizio Carboni, az ICRC regionális igazgatója, hangsúlyozva, hogy a Hamásznak azonnal szabadon kellene engednie a terrorakció során elfogott izraeli civileket és katonákat.
Carboni hangúlyozta: a Nemzetközi Vöröskereszt kapcsolatban áll az izraeli hatóságokkal és a Gázai Övezetet uraló Hamasz vezetőségével, és semleges közvetítőként dolgoznak a túszok mielőbbi szabadon engedése érdekében.
A túszkérdés egyben konfliktus kulcsa is: a Netanjahu-kormány csak a foglyok kiadása fejében juttatná újra vízhez és energiához a Gázai övezetet, melyet eddig is felerészt az izraeli szolgáltatók láttak el. „Nem kapcsolnak fel elektromos kapcsolót, nem nyitnak ki vízcsapot, és nem léphet be üzemanyagszállító teherautó, amíg az elhurcolt izraeliek haza nem kerülnek. Emberséget emberségért. És senki se szónokoljon nekünk erkölcsről” – írta közösségi oldalán Jiszráel Kac energiaügyi miniszter. A blokád – ami egy kalap alá veszi a 2,3 milliós palesztin lakosságot a Hamasz terrorszervezettel – lényegében ugyanúgy foglyul ejti Gáza civil lakosságát, ahogy a palesztin fegyveresek az izraeli túszokkal tették.
Eközben folyamatosak az izraeli légicsapások: a IDF a harcok kezdete óta több ezer lakó és gazdasági épületet semmisített meg a Gázai övezetben, a Hamasz jelenlétére hivatkozva – légicsapás érte szerdán a Beach nevű menekülttábort is, ahol a BBC szerint két család legalább 15 tagja halhatott meg. Beágyazott videón egy korábbi támadás nyomai láthatóak:
Az izraeli légierő hivatalosan csak Hamász-célpontokat (fegyverraktárokat, kiképzőközpontokat) támad, ám gyakran előfordul, hogy a palesztin fegyveres szervezet civil létesítmények mellett állítja fel saját bázisait. A támadások jelentős belső migrációt indítottak meg a Gázai övezet határain belül, tekintve, hogy sem Izrael, sem Egyiptom nem engedi át határain az övezetben élőket. Az ENSZ becslései szerint a konfliktus kirobbanása óta 340 ezer gázai palesztin hagyta el otthonát – közülük mintegy 180 ezer fő a humanitárius szervezet által fenntartott iskolákban talált menedékre és ellátásra. Ám ezek a források sem tartanak ki sokáig. „Összesen 12 napra elegendő élelmiszert és vizet tudunk biztosítani a hozzánk fordulóknak. Az utak blokád alatt vannak, nincs telefonos összeköttetésünk, a nethálózatot légicsapások tették tönkre” – mondta az Al Jazeerának Jennifer Austin, az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Ügynökségének (UNRWA) vezetője. „Azt sem tudjuk pontosan, mi történik. A munkatársainkra számíthatunk, akik maguk is menekültek, és kint végzik munkájukat.” Az ENSZ több ezer palesztin dolgozót foglalkoztat a térségben, akik közvetlen életveszélyben végzik munkájukat. A szervezet közleménye szerint a hétvége óta 11 munkatársuk halt meg a légicsapásokban – köztük több tanár, egy nőgyógyász és egy mérnök is.
Netanjahu kormánya ugyanakkor addig nem adná fel a harcokat, amíg az IDF nem likvidálja a Hamász utolsó fegyveresét is. Az izraeli hadsereg már hétfőn közel 100 ezer katonát rendelt az ország déli, Gázával szomszédos határvonalára, és a légicsapások sorozata után elképelhető, hogy bevonulnának a palesztin területekre.
