Gurzó Ákos jelenti az Egyesült Államokból
Rögtön munkához látott az elnöki tisztségbe szerdán beiktatott Joe Biden. A demokrata vezető 17 elnöki rendeletet írt alá alig néhány órával azt követően, hogy a törvényhozás épületében letette hivatali esküjét. A döntések között szerepel a párizsi klímaegyezményhez és az Egészségügyi Világszervezethez való ismételt csatlakozás, csakúgy mint a Trump-kormányzat utolsó döntéseinek visszavonása. A szimbolikus intézkedések sorában ott van a határfal építésének leállítása is.
Az egészségüggyel és a koronavírussal kapcsolatos döntések között szerepel, hogy az Egyesült Államok ismét teljes jogú tagja lesz az Egészségügyi Világszervezetnek, újra létrehozzák a Globális Egészségbiztonsági és Biovédelmi Igazgatóságot, valamint szövetségi szinten is bevezetik a maszkhasználati és a távolságtartási szabályokat. Az állampolgároknak nyújtott pénzügyi segítség keretében meghosszabbítják a kilakoltatási moratóriumot március végéig, a diákhitel törlesztési kötelezettségét pedig felfüggesztik szeptemberig.
A környezetvédelmi döntések sorában kiemelkedik a párizsi klímaegyezményhez való újbóli csatlakozás, valamint a Kanadát és az Egyesült Államokat összekötő Keystone XL olajvezeték építési munkálatainak felfüggesztése. A mostani rendelet emellett megtiltja a kőolaj- és földgáz-kitermelést a kiemelt környezetvédelmi területeken. Arról is rendelkezett az elnök, hogy a kormányzati szervek vizsgálják felül a gépjárművekre vonatkozó jelenlegi károsanyag-kibocsátási standardokat.
A bevándorlási kérdések sorában szimbolikus, de nagy horderejű döntés Trump-álmának, a határfal építésének megszüntetése. Szintén felfüggesztik az úgynevezett „muzulmán-tiltást”, amelynek keretében az előző elnök megtiltotta több muszlim államból az Amerikába való beutazást. Biden felkérte a kongresszust: dolgozzák ki annak lehetőségét, hogy az országba gyerekként érkezett illegális bevándorlók állampolgársághoz juthassanak. Az új elnök elrendelte azt is, hogy ezentúl az illegális bevándorlókat is vegyék figyelembe a népszámláláskor.
Az esélyegyenlőség jegyében az elnöki döntés értelmében további munkahelyi védelemben részesítik az LMBTQ-közösség tagjait.
Az aláírást követően Joe Biden feleskette az adminisztráció több mint ezer tagját. Napját pedig azzal zárta, hogy a first lady-vel, Dr. Jill Bidennel a Fehér Ház erkélyéről megtekintette a beiktatási ünnepséget lezáró fergeteges tűzijátékot.
Kamala Harris sem ült tétlenül
Az Egyesült Államok új alelnöke is rögtön beiktatása után munkához látott. Kamala Harris a törvényhozásban felesketett három demokrata szenátort. Kettő közülük a megismételt georgiai választások nyertese: Jon Osoff és Raphael Warnock volt. A harmadik politikust, Alex Padillát pedig azt követően nevezték ki, hogy Kamala Harris alelnökké választása miatt lemondott szenátori székéről. Mivel az ülést az új alelnök vezette, ezért a határozatok szövegét is ő olvasta fel. Amikor a saját nevéhez ért az utódjáról szóló szövegben, meglepődött és elnevette magát.
Szerdai beiktatásával Kamala Harris lett az Egyesült Államok, és így a világ egyik legbefolyásosabb női politikusa. Nemcsak az alelnöki tisztséget tölti be, de mivel a szenátusban azonos arányban foglalnak helyet demokrata és republikánus politikusok, ő képviseli a mérleg nyelvét szavazategyenlőség esetén. Emellett Joe Biden komoly feladatokat is szán az alelnökének. Sokan pedig már arra készülnek, hogy ő lehet az Egyesült Államok következő elnöke.
A demokrácia győzött: békés volt a hatalomátadás
Az előzetes aggodalmakkal szemben békés volt a hatalomátadás. Egyrészt nem voltak komoly, erőszakos tüntetések, másrészt Donald Trump is önszántából és békésen elhagyta helyi idő szerint szerdán reggel a Fehér Házat.
A beiktatási ünnepségek is a tervezettek szerint alakultak, de a koronavírus járvány és a törvényhozás elleni január 6-i véres ostrom miatt rengeteg ponton szakítottak a hagyományokkal.
Beiktatási beszédében Joe Biden azt mondta, hogy a demokrácia győzelmét jelenti a szerdai nap, mert az emberek szava döntött. Hozzátette: annak ellenére, hogy néhány nappal ezelőtt még tüntetők rohamozták meg a törvényhozás épületét, az amerikaiak összefogásának köszönhetően megvalósult a békés hatalomátadás.
– Ez Amerika napja, ez a demokrácia napja, ez a történelem és a remény napja – hangsúlyozta az elnök, aki húszperces beszédében tizenegyszer használta a demokrácia, kilencszer pedig az összefogás szót.
Arról is beszélt, hogy Amerika megmérettetett és megerősödve jött ki a küzdelemből.
– Újraépítjük a szövetségeinket. Nem csak az erő példájával, hanem a példa erejével fogunk vezetni. Megbízható partnerek leszünk a békében, a fejlődésben és a biztonságban – hangsúlyozta. Az amerikai elnök hozzátette: megvédtük a demokráciát itthon és a demokrácia jelzőfénye leszünk külföldön.
A képviselőházi ceremóniát követően Joe Biden és Kamala Harris az arlingtoni nemzeti temetőben megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját. Ezt követően pedig a kocsikonvoj a ilyenkor szokásos parádé útvonalán a Fehér Házhoz hajtott. A hagyományokkal ellentétben azonban nem volt ünneplő tömeg a felvonulás útvonalán, mindössze rendfenntartók, politikusok és újságírók köszöntötték az új elnököt és alelnököt. Az utolsó métereket a limuzinból kiszállva, gyalog tette meg Joe Biden, így feleségével kézen fogva szó szerint besétált a Fehér Házba.
A békés hatalomátadás jegyében mindkét párt képviselői, a legfelsőbb bíróság bírái, valamint három korábbi elnök – Bill Clinton, George W. Bush és Barack Obama – is ott voltak a beiktatási eseményeken. Donald Trump nem vett részt a ceremónián, de alelnöke, Mike Pence és felesége igen.
Magyarország is képviseltette magát
Magyarországot Takács Szabolcs washingtoni nagykövet képviselte a beiktatási ünnepségen, aki számos posztot is megosztott a közösségi médiában ottlétéről. A magyar miniszterelnök pedig levélben gratulált Joe Bidennek. A Fehér Ház tájékoztatása szerint a külföldi vezetők közül elsőként Justin Trudeau kanadai miniszterelnök fogadhatja Biden hívását pénteken. Ezt követi majd a baráti és szövetséges országok állam- és kormányfőinek sora.
Party in the USA
Rendhagyó módon virtuális ünneplésre hívták az amerikaiakat szerdán este „Amerika ünnepe” címmel. A fellépők sorát Bruce Springsteen indította a Lincoln-emlékmű előtt egy szál gitárral elénekelt dalával. A Tom Hanks által vezetett 90 perces műsort az ország legnagyobb – angol és spanyol nyelvű – tévétársaságai és a hírtelevíziók is közvetítették. Emellett számos élő online stream is segítette, hogy minden amerikai részt vehessen a virtuális ünneplésben. Jon Bon Jovi Floridából jelentkezett be a Here Comes the Sun című örökzölddel. Justin Timberlake Memphis-ből az elkövetkezendő jobb napokról énekelt. A Foo Fighters az It’s Times Like This című slágerükkel készült. A Hamilton musical alkotója, Lin-Manuel Miranda New York városából szavalt virtuálisan Joe Bidennel. John Legend szólóban énekelte a Feel Good című dalt a nemzet főterén. Egy külön spanyol nyelvű blokkban Luis Fonsi Despacito című világslágerével szerepelt. Demi Lovato Los Angeles-ből átlagemberekkel közösen a Lovely Day című dalt énekelte.
A műsor során rövid beszédet mondott Joe Biden, aki azt hangsúlyozta, hogy a demokrácia érték, az embereknek köszönhetően pedig a demokrácia győzött. Alelnöke, Kamala Harris pedig arról beszélt, hogy az amerikaiak nemcsak álmodnak, hanem cselekednek is, így újra felemelkedik majd a nemzet.
Három korábbi elnök, Bill Clinton, George W. Bush és Barack Obama közös üzenetben összefogásra kérte az amerikaiakat.
A szupersztárok és politikai vezetők mellett mindennapi hősök is szerepet kaptak a tűzoltóktól a tanárokon át a az egészségügyi dolgozókig. Még a Nemzetközi Űrállomásról is bejelentkeztek az amerikai űrhajósok.
A műsort Katy Perry zárta Firework című slágerével, amelynek videoklipjét Budapesten forgatták. Előadása közben fantasztikus tűzijáték bontakozott ki a főváros nevezetességei körül. A show-t a Fehér Ház erkélyéről tekintette meg Joe Biden és felesége Dr. Jill Biden.
