A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság írásos beszámolót kért a szolgálattól Klaus Johannis államfőnek azon kijelentéseivel kapcsolatban, amelyek szerint az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) „Erdély kiárusításáról” kötött titkos megállapodásokat – írja az MTI Marian Cucsa, a bizottság alelnökének keddi bejelentésére hivatkozva.
A bejelentésre azt követően került sor, hogy a Székely Nemzeti Tanács feljelentette uszításért a román államfőt.
A Székely Nemzeti Tanács feljelentette uszításért a román államfőt | Magyar HangA testület ülését követő sajtóértekezletén a szociáldemokrata politikus rámutatott: az elnök kijelentései rendkívül súlyosak, ezért mielőbb tisztázni kell az igazságot a nyilvánosság előtt.
– Az elnök által felvetett probléma nemzetbiztonsági jellegű, Románia területi épségére vonatkozik. Ezért állásfoglalást kértünk az ügyben a SRI-től, és felkértük a szolgálatot, hogy bocsássa a parlamenti bizottság rendelkezésére a PSD és a budapesti vezető közti feltételezett megállapodásra vonatkozó adatokat – mondta Cucsa.
Hozzátette: a testület jövő heti ülésén elemzi majd a szolgálat válaszát, hogy rendelkezett-e ilyen információkkal, tájékoztatta-e az elnököt, és mit hozott tudomására. A bizottság ugyanebben az ügyben a képviselőházat elnöklő Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártvezetőtől is állásfoglalást kért.
A jobboldali elnök múlt héten magyar nyelvű köszöntéssel gúnyolódva azzal vádolta meg szociáldemokrata politikai ellenfeleit, hogy oda akarják adni Erdélyt a magyaroknak, és feltette a kérdést: vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért? Johannis akkor arra reagált, hogy a szociáldemokrata párt vezetője által elnökölt képviselőházban nem vitatták meg a határidő lejárta előtt a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetet, amelyet így hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánítva kellett továbbküldeni a szenátusnak.
Johannis hétfőn ismét a „magyar veszélyre” hívta fel a figyelmet: az RMDSZ közigazgatási törvénytervezetének hallgatólagos szenátusi elfogadása kapcsán azzal vádolta a PSD-t, hogy a szakbizottsági véleményezésben olyan törvénytervezetet támogatott, amely Székelyföld autonómiájához vezet. Az államfő szerint ugyanis az RMDSZ „párhuzamos” közigazgatási kódexe „kötelezővé teszi a magyar nyelvet Erdély egyes területein”.
A Székelyföldi autonómiastatútumot Johannis első nyilatkozata napján végleg leszavazta a végső döntés meghozatalában illetékes szenátus, a képviselőházban pedig szintén sürgősségi eljárással napirendre tűzték az RMDSZ közigazgatási törvénytervezetét, amelyről várhatóan szerdán hozzák meg a végső döntést.
