Csehország kiterjesztené az energiaszektorra az Oroszországot az Ukrajna ellen indított háborúja miatt sújtó európai uniós büntetőintézkedéseket – mondta a visegrádi négyekhez (V4) tartozó ország külügyminisztere egy keddi német interjúban.
Jan Lipavsky az ARD országos közszolgálati televíziónak elmondta, hogy a prágai vezetés álláspontja szerint Oroszországot teljesen ki kell zárni a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból, és az energiaágazatban kell elrendelni további kereskedelmi korlátozásokat.Az Európai Unió tagországainak mindezt együtt kell megtenniük – húzta alá a Kalózpárt politikusa, hozzátéve: nehéz döntés az orosz energiaszektor szankcionálása, mert „sok állam sok energiát kap Oroszországból”, ezért beszélni kell a következményekről. Ugyanakkor „mindannyiunknak fel kell ismernünk, hogy véget kell vetnünk a Putyin-rendszernek, amelybe milliárdokat fektetünk”, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök szerinte a háború finanszírozására használja a pénzt – írja az MTI.
Úgy tűnik, teljesen eltér a magyar és a lengyel, cseh illetve a többségi álláspont Oroszország Ukrajnával szembeni agressziója kapcsán. Ez derült ki Szijjártó Péter külügyminiszter hétfői brüsszeli sajtótájékozatóján is, ahol az uniós külügyminiszterek értekezletén részt vevő Szijjártó kijelentette, hogy az orosz energiaembargót, az Ukrajna fölötti légtérzárat, vagy a békefenntartó misszió kiküldését – mindhármat határozottan támogatja, sőt, javasolja a lengyel kormány – Magyarország ellenezni fogja. Ez egyúttal vétót is jelent ezekben a kérdésekben.
A ZDF-nek adott interjúban a cseh külügyminiszter az MTI szerint az is kifejtette, hogy az orosz költségvetés bevételeinek 80 százalékát a kőolaj-, és földgázszállításokért kapott pénz teszi ki, és azokat az összegeket, amelyeket az EU-tagállamok, például Németország az energiahordozókért átutal Oroszországnak, „a bombák finanszírozására használják, amelyeket aztán Ukrajnára dobnak, ez pedig menekültáradatot hoz létre, amely hozzánk érkezik, amelyről mi gondoskodunk, és egy bizonyos ponton Ukrajna újjáépítéséért is fizetnünk kell majd”.
A V4-es ország diplomáciájának vezetője hozzátette: biztosítani kell, hogy a háború a lehető leghamarabb véget érjen, és ehhez „meg kell állítanunk a pénz áramlását”.
Arra a felvetésre, hogy a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint az energiaszektort érintő szankciók sokkal jobban sújtanák az EU-t, mint Oroszországot, Lipavsky azt mondta, hogy „Oroszország szeret fenyegetődzni, ijesztgetni, Oroszország hazudik, sajtókampányokat és dezinformációs kampányokat folytat”, és a szóvivő kijelentése is „csak egy ilyen trükk”.
Hozzátette: úgy véli, hogy egy „európai megoldás” révén, „közös erőfeszítéssel” és a terhek megosztásával lehetne kezelni az orosz energiaszektorra kivetendő korlátozások gazdasági következményeit. – Nem mondom, hogy könnyű lesz, de ha most nem állítjuk meg Oroszországot Ukrajnában, akkor a Moldovai Köztársaság, a balti államok, Grúzia lesz a következő – vélekedett a cseh külügyminiszter.
Szólt a többi között a cseh, a lengyel és a szlovén kormányfő minapi kijevi látogatásáról is, amellyel kapcsolatban kiemelte: „történelmünk megtanított minket arra, hogy az ember a bajban ismeri meg az igazi barátait” – foglalta össze az interjút az MTI.
A németek továbbra is elutasítják
Németország továbbra is elutasítja a büntetőintézkedések kiterjesztését az energiaszektorra – mondta Olaf Scholz kancellár kedden. A kormányfő a berlini hivatalában az Európai Parlament (EP) elnökével, Roberta Metsolával tartott tájékoztatóján arra a kérdésre, hogy elfogadható kompromisszumnak tartaná-e a csütörtökön kezdődő uniós csúcson az energiaembargóról folytatandó vitában az orosz szén-, és olajimport leállítását, kijelentette, hogy a német álláspont változatlan.
Az energiaembargót elutasító álláspontot foglal el „sok-sok más tagország is, amelyek nagyon függenek az orosz szén-, földgáz- és olajimporttól, még Németországnál is erősebben”, és „senkit nem szabad magára hagyni” – tette hozzá Scholz, kiemelve: számolni kell azzal, hogy az ukrajnai háború elhúzódik, ezért olyan szankciókat kell alkalmazni, amelyek hatásait a tagállamok képesek hosszabb távon elviselni.
Ugyanakkor Németország eldöntötte, hogy függetlenedik az orosz energiaszállításoktól, és „a legnagyobb sebességgel és intenzitással” dolgozik ezen. A terv megvalósításához azonban még sok munkára van szükség, és világszerte meg kell kötni az orosz forrásokat kiváltó szállításokról szóló szerződéseket – mondta a kancellár.
Roberta Metsola kiemelte: az EP kezdettől azt vallja, hogy az EU-nak teljes mértékben függetlenné kell válnia Oroszországtól, mert „a barátainktól kell energiát vásárolni, és nem az ellenségeinktől”, de tekintettel kell lenni a tagországok helyzetére, így azokéra is, amelyek gázellátása egyelőre száz százalékban az orosz szállításoktól függ.
Aláhúzta: „Oroszország igazolhatatlan inváziója mindent megváltoztatott”, így a közösség klímavédelmi törekvéseinek természetét is, hiszen az áttérés a megújuló energiaforrások használatára már nemcsak az éghajlat védelme, hanem a biztonság megőrzése miatt is fontos. Az EU-nak meg kell teremtenie az energiaellátásban a „stratégiai függetlenséget”, és az Ukrajna elleni orosz háború azt mutatja, hogy „itt az idő” végrehajtani ezt a feladatot – mondta az EP elnöke.
