A jövő évi lengyel költségvetésben egyelőre nem biztosítják a közmédia finanszírozását, az csak a jelenlegi helyzet „javítása” után lesz lehetséges – jelentette ki Donald Tusk. Az új lengyel kormányfő a 2024-es költségvetési tervezetről szóló keddi kormányülést követően tartott sajtókonferenciát.
– Egy olyan közmédia, mint amilyen most van, egyáltalán nem érdemli meg, hogy az adófizetők zsebéből finanszírozzák – fogalmazott Tusk újságírói kérdésre válaszolva. „Készen állunk arra, hogy a közmédiát esetleg a helyzet javítása után támogassuk” – jelentette ki, hozzátéve: a jövő évi költségvetésben egyelőre semmilyen eszközöket nem különítenek el a közmédia működtetésére. Arra vonatkozóan, hogy a szejm kedden napirendre tűzi a lengyel közszolgálati televíziót, rádiót és a PAP hírügynökséget érintő határozatot, az MTI által idézett Tusk elmondta: a dokumentum „az első lépést jelenti a közmédia javításához”. A lengyel miniszterelnök aláhúzta: a parlamenti többség olyan törvényeket készít majd elő, amelyek „visszaállítják a közmédia elemi semlegességét”.
A Polgári Koalícióból, a Lengyel Parasztpártból, a Lengyelország 2050 pártból, valamint az Új Baloldal nevű frakcióból álló többségi parlamenti koalíció képviselői által kedden benyújtott határozat-tervezet szerint a szejm arra szólítja fel az állami kincstárat képviselő illetékes szerveket, hogy „javítóintézkedéseket” foganatosítsanak a közmédiával szemben. A törvényhozás arra kötelezi önmagát, hogy haladéktalanul elindítja „a lengyel alkotmánnyal összhangban lévő állapot tartós visszaállítását biztosító” törvényhozói munkát.
A határozat előterjesztői szerint a 2015 őszétől múlt hétig kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) nem hajtotta végre a lengyel alkotmánybíróság 2016 decemberében hozott döntését, amely részben alkotmányellenesnek minősítette a 2016 elején hatályba lépett médiatörvény azon előírásait, amelyek értelmében az országos rádió- és televízió-tanácstól (KRRiT) elvonták azt a jogot, hogy a közszolgálati televízió és rádió, valamint a PAP vezetőit kinevezze.
– A közmédia az idei októberi parlamenti választások után is „az előző kormánytábor érdekében kampányol (...), néha agresszív módon támadja a jelenlegi kormányt (...) teljesen meghamisított valóságképet mutatva be a társadalomnak” – áll a határozatban. Szymon Holownia, a szejm elnöke kedd reggeli sajtóértekezletén aláhúzta: a határozat nem törvényerejű, csak „megfogalmazza a (2016-ben felállított) Nemzeti Médiatanácsot (RMN) érintő kétségek lényegét”.
Lukasz Schreiber, a PiS képviselője újságíróknak mondta el, hogy a parlamenti többség a közmédia ügyében „határozat útján próbálja előkészíteni törvényellenes lépéseit”. Egy határozattal azonban „nem lehet megkérdőjelezni a törvényeket és az alkotmányt” – húzta alá Schreiber. A lengyel közmédiát jelenleg az RMN felügyeli, a KRRiT is működik, amely elvileg a szólásszabadság érvényesülése felett őrködik.
A lengyelországi kormányváltással, és többek között a lengyel közmédia helyzetével, illetve a lengyel-magyar kapcsolatok várható alakulásával foglalkozik Reptér című külpolitikai háttérműsorunk, a beszélgetést 19 órától alább tudják meghallhatni:
