Eldőlt, egyelőre nem zárják be a két utolsó atomerőművet Németországban

Eldőlt, egyelőre nem zárják be a két utolsó atomerőművet Németországban

Robert Habeck német gazdasági és klímavédelmi miniszter berlini sajtóértekezletén 2022. augusztus 15-én (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az energiaellátás biztonságának fenntartása érdekében az év vége helyett 2023 áprilisában zárják be a két utolsó atomerőművet Németországban – jelentették be hétfőn Berlinben. Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter a villamosenergia-átviteli hálózatot üzemeltető vállalatok vezetőivel az úgynevezett ellátási terheléspróba eredményeiről tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy nagyon magas szintű az ellátásbiztonság, amit az is mutat, hogy Németország energiaexportőr.

Az utóbbi hónapok piaci és időjárási fejleményei alapján viszont nem lehet kizárni, hogy télen vészhelyzet keletkezik, ezért elővigyázatosságból a még működő három atomerőmű közül csak egyet állítanak le az idei év végén, és kettőt készenléti üzemmódban tartanak tavaszig. Azonban 2023 áprilisában Németország végleg szakít a nukleáris energiára építő áramtermeléssel, új fűtőelemeket már nem rendelnek és a két utolsó erőművet is leállítják – mondta a Zöldek politikusa. Aláhúzta, hogy Németország kitart az úgynevezett energiapolitikai fordulat mellett, vagyis felhagy az atomenergia használatával, mert a technológia vállalhatatlanul kockázatos, a radioaktív hulladék kezelése pedig több nemzedéket sújtó teher. Hozzátette: a franciaországi atomerőművek üzemeltetése körüli nehézségek is azt jelzik, hogy Németország „okosan döntött”.

Robert Habeck szólt a földgázellátási helyzetről is, kiemelve, hogy Moszkva folyamatosan „valótlanságokat” állít az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 vezeték műszaki állapotáról. Mint mondta, a szövetségi kormány tovább dolgozik az orosz földgázimport-függőség felszámolásán, és jól áll ezzel a munkával.

A villamosenergia-átviteli hálózat teljesítményét különböző szélsőséges helyzetekben – elméleti szinten – vizsgáló terheléspróba eredményei alapján az ország északnyugati részén, Alsó-Szászországban működő Emsland atomerőművet állítják le december 31-én. Készenléti üzemmódra két déli atomerőművet, a Baden-Württemberg tartományi Neckarwestheim 2 és a bajorországi Isar 2 atomerőművet állítják át. Németországban a japán fukusimai atomerőmű 2011-es balesete után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy szakítanak a nukleáris energia használatával, vagyis bő tíz év alatt – 2022 végéig – leállítják mind a 17 atomerőművet.

Franciaország gázt ad az áramért

Franciaország növeli a gázszállításait Németországnak, amely cserébe elektromos áramot szolgáltat, amennyiben az energiaválság miatt arra szükség lenne télen – jelentette be a francia államfő hétfőn. „Meg fogjuk oldani a gázcsatlakozásokat, hogy gázt tudjuk szállítani Németországba, amennyiben szükség lesz szolidaritásra, Németország pedig még több elektromos áramot fog termelni és nekünk szolgáltatni a csúcsidőkben” – mondta hivatalában tartott sajtótájékoztatóján Emmanuel Macron, miután videókonferencia-megbeszélést folytatott Olaf Scholz német kancellárral.

„Németországnak szüksége van a gázunkra, nekünk pedig szükségünk van az Európa más országaiban megtermelt áramra, különösen Németországból” – hívta fel a figyelmet a francia elnök, emlékeztetve arra, hogy a francia atomreaktorok fele jelenleg karbantartás miatt nem működik. Franciaország lakossági energiaellátásának a 70 százalékát biztosítja atomenergiából, 16 százalékát földgázból. Ez utóbbinak mintegy 17 százaléka érkezett 2020-ban Oroszországból, de azóta ezt az arányt 9 százalékra csökkentette a kormány, a tél folyamán más forrásokból folytatják a földgáz beszerzését.

Közös uniós gázvásárlás, árplafon

A francia elnök jelezte: támogatja a közös európai gázvásárlást azért, hogy olcsóbban jussanak földgázhoz az európai országok, valamint a vezetéken érkező orosz gáz árának maximalizálása mellett is állást foglalt. „Támogatjuk a közös gázvásárlás gyakorlatát, amely lehetővé tenné Európának, hogy csoportosan vásárolva olcsóbban tegye azt” – mondta Emmanuel Macron. „Amennyiben az Európai Bizottság úgy dönt, hogy maximalizálja az Oroszországtól vezetéken vásárolt gáz árát, Franciaország támogatni fogja az intézkedést” – tette hozzá.

Emmanuel Macron emlékeztetett arra, hogy Franciaországban sikerült elkerülni a lakossági energiaárak jelentősebb emelkedését. „Franciaország az egyik olyan európai ország, amely a legjobban megvédte a háztartásokat, valamint a kis- és középvállalatokat. Számos ország most hoz a miénkhez hasonló intézkedéseket” – hangsúlyozta. A francia gazdasági tárca pénteken közzétett adatai szerint az energiaárak korlátozására az állam az elmúlt egy évben 24 milliárd eurót költött, ebből 16,5 milliárdot a lakossági energiaárak befagyasztására, és 7,5 milliárd eurót az üzemanyagárakra nyújtott kedvezményre.

Az államfő a franciák egyéni felelősségére is felhívta a figyelmet az energiatakarékosság terén. Úgy vélte, hogy „az a legjobb energia, amelyet nem fogyasztunk el". Megerősítette, hogy a kormány célja a jelenlegi fogyasztás 10 százalékos csökkentése. Ehhez azt ajánlotta, hogy melegben kevesebb légkondicionálást használjanak a franciák, a téli fűtéshez pedig 19 Celsius fok körül legyen az átlaghőmérséklet. „Ezekkel az intézkedésekkel, elég spontán módon az ország elérheti a takarékossági céljait, és elkerülhetők lesznek a korlátozások” – vélte Emmanuel Macron.

A francia elnök ugyanakkor úgy vélekedett, „nem egyértelmű”, hogy szükség lenne új gázvezetékre Franciaország és Spanyolország között. Európában „szükségünk van több elektromos összekapcsolódásra. De nem vagyok arról meggyőződve, hogy szükség lenne több gázvezetékre, amelyeknek a következményei mindenekelőtt a környezetre és az ökoszisztémára nagyon jelentősek” – mondta Macron, aki jelezte, hogy a Franciaország és Spanyolország közötti áramvezetékek összekapcsolását támogatja. Emlékeztetett arra, hogy a két ország között meglévő két gázvezeték kapacitásainak csak alig 53 százalékát használta a két ország a tavalyi legjelentősebb csúcsidőben, februárban, ezért nem egy újabb gázvezeték építését tartja megoldásnak a francia elnök a jelenlegi energiaválságra.

Nem csak a franciák segítenek, a német szövetségi kormány vasárnap jelentette be, hogy újabb, 65 milliárd eurós csomagot állított össze az energiaárak és az infláció emelkedésének ellensúlyozására.