A történelmi parádé után 75 évvel Oroszország a második világháborúban aratott győzelemre emlékezve megmutatta, hogy ma is a globális politika egyik megkerülhetetlen és meghatározó szereplője.
A győztesek felvonulása után 75 évvel ismét tankok dübörögtek Moszkva központjában, és katonacsizmák csapódnak a macskakövekhez a győzelem szimbólumának is tekintett Vörös téren. Méghozzá az akkori győzelem, a második világháború befejeződésének 75. évfordulója tiszteletére. A parádé az emlékezés mellett azt is hivatott demonstrálni, hogy Oroszország 75 év múltán is a globális politika egyik megkerülhetetlen és meghatározó szereplője.
Ezt kívánta érzékeltetni a téren végigvonuló 14 ezer katona mellett a 230 szárazföldi technika és az orosz főváros központja felett elhúzó 75 harci gép. A történelmi, illetve modern eszközök mellett 24 típus 87 egysége szerepel első alkalommal. Köztük a T-90-es harckocsik, a „Toszocska” becenevű mobil rakéta-sorozatvető vagy a Pancir légvédelmi rendszer legújabb változata. Az idei parádén résztvevő harcjárművek legnagyobb újdonsága az 57 milliméteres löveggel ellátott személyzet nélküli Kinzsal és Epoha harci modulok megjelenése volt.
Felvonultak a Vörös téren a baltiak és Ukrajna kivételével az egykori Szovjetunió tagköztársaságainak katonai egységei, de rajtuk kívül felvonultak kínai, indiai és szerb alakulatok is. A külföldi vendégek névsora ugyanakkor jól mutatta Moszkva és a Nyugat viszonyának feszültté válását. Az balti országok és Ukrajna kivételével ott voltak a Moszkvával szövetséges országok vezetői, az örmény kormányfő, valamint a türkmén és az azeri elnök azonban a járvány helyzetre hivatkozva lemondta a részvételt. Nem képviseltette magát küldöttséggel a NATO egyetlen tagországa sem. Ott volt ugyanakkor Aleksandar Vucic szerb államfő, de még a boszniai szerb elnök is.
Rövid beszédében Vlagyimir Putyin a közös győzelemről és az összefogás szükségességéről beszélt. Megemlékezett a Szovjetunió 26 millió áldozatáról, megjegyezve, hogy elképzelni is nehéz, mi lett volna a világgal a Vörös Hadsereg nélkül. Mint fogalmazott, ezek a katonák nem vágytak a háborúra, a dicsőségre, és arra sem, hogy más országokba vonuljanak be. Le akarták győzni az ellenséget és hazamenni. Az orosz elnök szavai szerint felbecsülhetetlen árat fizettek Európa szabadságáért.
S valóban, a Szovjetunió legalább 9-10 millióval több embert veszített a második világháborúban, mint Európa többi országa együttvéve – beleértve Németországot is. Hozzájárulását a győzelemhez emellett mutatja az is, hogy míg a szövetségesek az ellenfél 176 hadtestét semmisítették meg, addig a Vörös Hadsereg 607-et, vagyis négyszer annyit.
A parádét természetesen eredetileg a szokásos időpontba, május 9-én rendezték volna meg, ám közbeszólt a koronavírus. A díszszemlét most is fokozott járványügyi intézkedések közepette tartották. Nem véletlenül, hiszen Oroszországban még most is naponta 7-8 ezer új fertőzöttet regisztrálnak és a közel százas nagyságrendben növekszik a halálos áldozatok száma. Máig már közel 10 millió tesztet végeztek el, összesen majdnem 600 ezren fertőződtek meg – ebből 345 ezren már meg is gyógyultak -, a halálos áldozatok száma pedig 8206.
A járvány mindenekelőtt Moszkvát és Moszkva megyét sújtja, de terjed a régiókban is. Éppen ezért a katonai parádét a régiók majdnem felében nem is tartották meg. Moszkvában a Vörös téren megjelent vendégeket kivétel nélkül tesztelték, a veteránokat már két hete egy Moszkva melletti szanatóriumban helyezték el és a díszszemle napjáig karanténban voltak. De szigorú ellenőrzés mellett izolálták a parádé összes résztvevőjét, a szakácsoktól a technikusokig a kiszolgáló személyzetet, az őket a helyszínre szállító járműveket pedig fertőtlenítették.
Közben Oroszország már az alkotmány módosításáról tartandó július elsejei össznépi vélemény nyilvánításra készül, és a hatalom mindent megtesz a hangulat javítása és a mobilizálás érdekében. Ennek jegyében a járványt követően romló szociális helyzet miatt növekvő elégedetlenséget érzékelve a parádé előestéjén Putyin televíziós beszédben fordult az oroszokhoz.
Az elnök kiemelte, a kormány célja, hogy a 10 százalékos gazdasági visszaesés ellenére szinten tartsa az életszínvonalat. Ezt alátámasztva újabb szociális intézkedéseket jelentett be. Az évi 5 millió rubel feletti jövedelmekre a jövedelmi adó továbbra is 13 százalék marad, míg az azon felüli részre 15 százalékos. Ebből a kormány mintegy 60 milliárd rubel (nagyjából 870 millió dollár) többlet bevételre számít, amelyet teljes egészében a súlyosan beteg gyermekek gyógyítására költik.
Folytatódik a gyermekes családok segítése. A gyermekek július és augusztus hónapokban további 10-10 ezer rubel (45 ezer forint) kiegészítő támogatást kapnak. Hasonlóképpen az egészségügyi dolgozók eddigi jelentősen megemelt plusz járulékait ezekben a hónapokban is fenntartják. Emellett a prioritások között említette a technikai fejlődés ösztönzését. Ezért az IT-szektorban működő szervezetek eddigi 20 százalékos adóját 3 százalékra csökkentik.
