Hiába jött el személyesen Brüsszelbe Szvetlana Tyihanovszkaja belorusz ellenzéki vezető, az uniós tagállamoknak most sem sikerült szankciós döntést hozniuk. Pedig – mint mondták – a politikai akarat megvolt hozzá. Tyihanovszkaja először az uniós külügyminiszterekkel reggelizett, majd az Európai Parlamentbe is elment, ahol a külügyi bizottság ülésén megkínzott fehérorosz aktivisták fotóit mutatta meg a képviselőknek.
Az ellenzéki politikus azt mondta, hogy 44 napja folyamatosan állnak szemben a hatalommal, de semmiféle párbeszédre nem hajlandó Lukasenka elnök. Az EU már több nyilatkozatban is kijelentette, hogy nem ismeri el az augusztusi elnökválasztás eredményeit, mert Lukasenkát csalással segítették győzelemre. Az ennek nyomán kirobbant tilatakozásokban pedig nagyon sok embert letartóztattak, bántalmaztak és megaláztak.
Ugyanakkor most is kiderült, hogy ez egyelőre kevés a szankciókhoz, leginkább azért, mert Belorusz helyzetével összekapcsolódik az EU-török konfliktus. A görög és ciprusi partmenti vizeken végzett török olajkitermelő tevékenység ugyanis sérti ennek a két országnak a szuverenitását, ezért az EU segítségére számítanak. A ciprusi diplomácia pedig összeköti a két ügyet: akkor támogatnak bármiféle szankciót Fehéroroszországgal szemben, ha ezzel egy időben Törökországot is büntetőintézkedéssel sújtják. A döntést csak egyhangúan lehet meghozni – ezért van jelentősége, ha akár egyetlen állam is megvonja a támogatását.
Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője elmondta: a megoldás az lett, hogy a legmagasabb szinten, vagyis az állam- és kormányfők csütörtökön és pénteken megtartandó csúcstalálkozóján hozzák/hozhatják meg az ezzel kapcsolatos elvi döntést. Ha ott megegyezés születik, akkor a külügyminiszterek egy héttel később már konkrét szankciós névsorról is dönthetnek.
Ami a magyar álláspontot illeti, Szijjártó Péter külügyminiszter a Facebook-oldalán összegezte a történteket. Belaruszról szólva annyit mondott, hogy arra kérte Josep Borrell európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőt, segítse a minszki katolikus érsek visszatérését hazájába. Egyebekben a külügyminiszter hosszasan beszélt a migrációs veszélyről. A külügyminiszterek napirendjén van az EU és 79 afrikai, karibi és csendes-óceániai ország közötti úgynevezett Cotonou-i Megállapodás felülvizsgálata, amelynek célja többek között az illegális migráció visszaszorítása és fejlesztési programok megvalósítása ezekben az országban. Szijjártó szerint azonban ezzel csak a migrációs legális útvonalait hozná létre az Európai Bizottság. – Nincsen ilyenre szükség. Arra van szükség, hogy az európai embereknek újra legyen munkájuk – mondta Szijjártó utalva a járvány miatt munkanélkülivé vált emberekre.
