Külpolitikai témák szerepelnek elsősorban a csütörtökön kezdődő, két napos uniós csúcs napirendjén, amelyek sorában a legfontosabb és igazi döntéseket igénylő az orosz-ukrán háború, pontosabban Ukrajna lőszerrel és fegyverrel való ellátása, de leginkább a szállítmányok mennyiségi növelése.
Az EU egy éve vállalta, hogy Ukrajnába mostanáig egymillió lőszert szállít, ennek azonban eddig csak a felét sikerült teljesíteni. A mostani terv az, hogy a hiányzó 500 ezer lőszer még az idén megérkezik. Az ukrán hadsereg folyamatos lőszerhiányát enyhítendő, jelenleg három javaslat van napirenden. Az első a lefoglalt orosz banki eszközök extraprofitjának felhasználását takarja erre a célra. Oroszország invázióját követően európai (elsősorban belga) bankokban összesen körülbelül 210 milliárd eurónyi orosz vagyont zároltak, amelynek kezelése nyomán haszon keletkezett. Ez körülbelül évi 3 milliárd eurót jelent, amelyet a tervek szerint évente két részletben juttatnának el Ukrajnának annak érdekében, hogy lőszert tudjanak vásárolni. Ezt a javaslatot Magyarország nem támogatja.
Ígéretes az a cseh kezdeményezés, amelynek lényege, hogy a tagállamok hozzanak létre közös alapot, amelyből finanszírozni lehet a fegyvervásárlást. Forrásaink szerint már körülbelül 20 tagállam csatlakozott ehhez a javaslathoz, a cseh külügyminiszter pedig 800 ezer lőszer beszerzését helyezte kilátásba egyelőre meg nem nevezett, nyugat-európai forrásokból. Az első szállítmány júniusban érkezhet. Végül szó lesz a csúcson arról a javaslatról, amely nem közvetlenül a fegyvervásárlást, hanem az EU védelmi iparának megerősítését célozná. Kaja Kallas észt miniszterelnök javasolta még a februári csúcstalálkozón, hogy az EU bocsásson ki 100 milliárd euró értékben védelmi kötvényeket. Ez a javaslat azonban a nettó befizető tagállamok körében nem aratott egyértelmű sikert. Az uniós védelmi ipar felpörgetése ugyanakkor témája az EU-csúcsnak, miután az Európai Bizottság két ezzel foglalkozó javaslatot is letett az asztalra. Sőt, diplomáciai forrásokból a Magyar Hang úgy értesült, hogy ezt a javaslatot támogatja a magyar kormány is, amelynek az elnökségi prioritásai között szerepel az európai bázisú védelmi-kutatási szektor fejlesztése.
„Most, hogy a második világháború óta a legnagyobb biztonsági fenyegetéssel nézünk szembe, legfőbb ideje, hogy radikális és konkrét lépéseket tegyünk a védelmi készültség érdekében, az EU gazdaságát pedig háborús alapra helyezzük. Ez több kiadást és több közös beszerzést jelent, ami így hatékonyabb is. Segítenünk kell továbbá a védelmi ipart abban, hogy magán- és közforrásokhoz jusson, és csökkentenünk kell a szabályozási terheket és akadályokat” – fogalmazott a tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
A közel-keleti helyzet is az uniós vezetők előtt szerepel. Míg Ukrajna ügyében Volodimir Zelenszkij elnök szól majd online az állam- és kormányfőkhöz, a gázai övezetben kialakult humanitárius válságról Antonio Guterres ENSZ-főtitkárral tárgyalnak. Minden valószínűség szerint Izraelt ismét határozottan felszólítják a civil lakosság életének megóvására és a humanitárius segítség eljuttatásának biztosítására, csak a felszólítás nyelvezete kérdéses még. Bár egy magas rangú diplomáciai forrásunk úgy fogalmazott, hogy ezeknek a felszólításoknak nem sok hozadéka van, mert Izrael „nem hallja meg” azokat, ugyanakkor emberi kötelesség megtenni. Ebben a ügyben Magyarország az árnyalt megfogalmazások híve és tartózkodik Izrael bírálatától, mondván, Izrael államnak joga van az önvédelemhez. „Túl sok polgári személy vesztette életét. Túl sok ártatlan ember élete van veszélyben a Gázában kialakult katasztrofális humanitárius helyzet és az ott dúló éhínség miatt. A nemzetközi jogot teljes mértékben tiszteletben kell tartani. A polgári lakosság védelme, a túszok biztonságos visszatérésének lehetővé tétele és a humanitárius segítségnyújtás szükség szerinti célba juttatásának biztosítása érdekében sürgősen fenntartható tűzszünetre van szükség” – írta ezzel kapcsolatban Charles Michel.
Szó lesz még az EU-török viszonyrendszerről, ahol Magyarország azt szorgalmazná, hogy adjunk új lendületet a Törökországgal fenntartott kapcsolatoknak. Ezt azonban legalább két tagállam (Görögország és Ciprus) ellenzi, így a csúcstalálkozó végkövetkeztetéseiben minden bizonnyal óvatos megfogalmazás fog szerepelni. Nincs ugyanakkor vita a tagállamok között abban, hogy Bosznia-Hercegovinával megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások. De nem ilyen egyértelmű a helyzet Ukrajna esetében – itt is kérdéses a magyar álláspont. Az ukránok szeretnék, ha már júliusban megtarthatnák az első kormányközi konferenciát, ehhez azonban most, vagy legkésőbb júniusban el kell fogadni a tárgyalási keretet, amelyre egyelőre csak egy javaslat létezik. Az uniós csúcstalálkozót pénteken az euroövezetet alkotó országok tárgyalása zárja - ez Magyarországot már nem érinti.
