A 2022-es katari foci-vb szervezőit azzal vádolják, hogy embertelen körülmények között dolgoztatják a vendégmunkásokat. Több mint ezer munkás halhatott már meg az építkezéseken.
Miközben a George Floyd halála miatt kirobbant tüntetéssorozat helyenként egyre agresszívebb résztvevőinek dühe a rabszolgatartáshoz köthető történelmi személyek szobrai ellen fordult, a rasszizmus elleni küzdelem fontosságát hangsúlyozó Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) komoly dilemmával szembesül. A 2022-es férfi labdarúgó világbajnokság házigazdája, Katar miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik a szervezetre, az emírség ugyanis embertelen körülményeket teremtve, a vendégmunkások ezreit végső soron rabszolgamunkára kényszerítve igyekszik időben elkészülni a tornára. Ha az Amerikából indult, és a tüntetőket mozgalommá kovácsoló tiltakozáshullám elveit valóban magáévá tenné a FIFA, ahogy azt egyre gyakrabban hangsúlyozza, jó eséllyel távol kellene maradnia Katartól. Erre azonban, ahogy azt a világbajnokság odaítélése körüli botrányok is jelzik, kicsi az esély.
A FIFA már akkor komoly tűz alá került, amikor Katarnak ítélték a vb rendezési jogát. A gyanú szerint az emírség képviselői nem tiszta eszközökkel bírták rá a szövetség küldötteit, hogy az arab ország mellett tegyék le voksukat. A korrupció vádja azt követően vált még hangsúlyosabbá, hogy 2011-ben a szervezet alelnöke, Jack Warner egy kiszivárgott e-mailje szerint Katar egyszerűen megvásárolta a tornát. Később több lap is megszellőztette, hogy a szervezőbizottság feje, Mohammed bin Hammam 5 millió dollárt fizetett a FIFA döntéshozóinak a rendezési jogért. A katari al-Dzsazíra televízió tovább emelte a tétet, amikor állítólag 400 millió dollárt (117 milliárd forint) ajánlott fel a FIFA-nak a közvetítési jogokért, az állam pedig ezt további 480 millióval (140 milliárd forint) tolta meg, persze csak abban az esetben, ha Katar pályázata nyer.
A FIFA saját hatáskörben indított nyomozása tisztázta Katart a vádak alól. Az eredmény hitelességéről sokat elmond ugyanakkor, hogy később mind Joseph „Sepp” Blattert, a szervezet akkori fejét, mind Michel Platinit, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) korábbi elnökét az etikai normák megsértése miatt évekre eltiltották minden futballal kapcsolatos tevékenységtől. Platinit a katari világbajnokság ügyében idén nyáron újra kihallgatta a francia korrupcióellenes hivatal.
Az időjárás miatt példátlan módon, télen, vagyis 2022. november 21. és december 18. között megrendezendő torna kapcsán Katar az építkezések embertelen körülményei miatt is éles hangú kritikákat kapott. Az átlagosan havi alig 800 riálért (65 ezer forint) dolgozó, zömében indiai és nepáli munkásokat a vádak szerint szinte rabszolgaként tartják.
Az Amnesty International emberi jogi szervezet a nyomozása során legkevesebb 100 olyan vendégmunkást talált, akiket hét hónapja egyáltalán nem fizettek ki a torna szervezői. Az Amnesty élesen bírálta a FIFA-t is, amiért semmilyen nyomást nem gyakorol Katarra a beruházáson dolgozók körülményeinek javítása érdekében. A szervezet már 2013-ban figyelmeztetett, hogy az arab országban kihasználják a megélhetés reményében a Katarba érkező bevándorlókat, akik embertelen körülményekkel, verbális és fizikai erőszakkal, megalázással találkoztak. Mindezt rendkívül alacsony fizetésért kénytelenek elszenvedni. A konklúzió szerint Katar voltaképpen rabszolgamunkával építi a stadionjait.
Nepál katari nagykövete, Maya Kumari Sharma 2013-ban arról beszélt, hogy a számos nepáli munkást is foglalkoztató építkezési helyszínek „szabadtéri börtönök”. Szavait a szervezők határozottan visszautasították, ahogy minden egyéb vádat is, hangsúlyozva, hogy minden jogszeren zajlik, és a 2022-es lesz minden idők legjobb világbajnoksága.
Ehhez képest 2015-ben a Wall Street Journal riportja arról számolt be, hogy legalább 1200 munkás halt meg a beruházás kezdete óta, és bár a BBC később pontosította az értesülést, hogy a stadionok építése közben sokan elhunytak, Katar nem tudta sikerrel megcáfolni. Annál is kevésbé, hiszen 2016-ban újra felmerült, hogy kegyetlen módszerekkel bírják munkára az embereket az építkezésen. A vádak szerint a beruházás irányítói még a 2015-ös nepáli földrengést követően sem engedték el a nepáli vendégmunkásokat, akik szerettek volna hazalátogatni szeretteikhez. Tavaly nyáron ismét előkerült a munkakörülmények kérdése, a hírek szerint addigra csaknem 1400 munkás veszthette életét.
Mindezek után, a rabszolgaság intézményét visszamenőleg eltörölni kívánó mozgalom fényében a FIFA-nak nehéz lesz összehangolnia a korrupcióval szorosan összefonódott tornával kapcsolatos érdekeit a büszkén hangoztatott emberi jogi szlogenjeivel. A változások azonban elengedhetetlennek tűnnek, ahogy erre a The Guardian publicistája is felhívta a figyelmet.
Vérmes reményeik persze nem lehetnek mindazoknak, akik abban bíznak, hogy a szervezet elveszi a világbajnokságot Katartól. A tavaly ősszel a katari Dohában rendezett atlétikai világbajnokság – amellyel kapcsolatban ugyanazok a vádak merültek fel, mint a foci-vb esetében – bizonyította, hogy hiába a korrupció és az embertelen körülmények gyanúja, az eseményt a világszövetség nem hajlandó máshová vinni.
A koronavírus-járvány azonban még közbeszólhat. Az idei nyárra tervezett – eredetileg június 12-én indult volna – Európa-bajnokságot 2021-re halasztották, csúsztak a pótselejtezők, ami a Nemzetek Ligájára, és a vb-selejtezőre is komoly hatással lesz, egy lehetséges második hullám miatt pedig még tovább halaszthatják ezeket. Így bár talán még korainak tűnik ezt mérlegelni, a járvány akár a katari világbajnokság megrendezését is megakadályozhatja.
