A legmodernebb számítógépes technológiákat, így a mesterséges intelligenciát, a Big data és felhőalapú adatfeldolgozást, az okoseszközök közötti 5G kommunikációt és a különféle feladatokra bevethető drónokat vonultatta fel minden mennyiségben az idei kiállítás, amely Tajvan két városában, Tajpejben és Kaoshiungban zajlott március 19-22 között.
Az okosváros nem az jelenti, hogy telepakoljuk műszaki dolgokkal a településeinket, hanem azt, hogy a számítógépek és a világhálóra kötött tárgyak segítségével kényelmesebbé és fenntarthatóbbá válik az életünk. Az Intelligens közlekedési jövőkép pavilon azt mutatta meg, hogy az új technológiák hogyan segíthetik – és tehetik radikálisan hatékonyabbá – a szárazföldi és tengeri árufuvarozást, a vasúti és légiközlekedést, valamint a városokon belüli tömegközlekedést. A kulcs az, hogy minden mindennel össze van kötve: a meteorológiai adatok befolyással vannak a hajózási és légi útvonalakra, katasztrófákat és késéseket előzve meg; a metró és a vasút az 5G-nek és a forgalmat elemző rendszereknek köszönhetően azonnal reagálni tud a váratlan helyzetekre; és az autópályák technikai rendszerét már készítik fel az önvezető autók és kamionok megjelenésére.
Az biztos: az AI, az IoT (ez a dolgok internetét, vagyis az egymással kommunikáló eszközöket jelenti) és az 5G technológiák radikálisan át fogják átalakítani a városi életet. A rendezvény 450 kiállítója az intelligensebb forgalomirányítástól és a kényelmesebb tömegközlekedési szolgáltatásoktól kezdve a személyre szabott egészségügyi ellátáson át a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséig rengeteg innovatív megoldást mutatott be a városlakók életének javítására és a települések működésének megváltoztatására. Ráadásul az intelligens közlekedés még a város-vidék szakadékot is megszüntetheti, elmosva a határokat a két településtípus között.
A kiállítás egyik különösen érdekes helye a Civil IoT Taiwan platform volt, amely mesterséges intelligenciát, az úgynevezett Digital Twins technológiát és más új módszereket integrál a földrengések, tájfunok, földcsuszamlások és más potenciális természeti katasztrófák előrejelzésére és időbeli észlelésére, valamint az ezekre adott hatósági reakciók javítására. A fejlett technológia még az itteni kisebbségeknek is segít: a Nemzeti Nagyteljesítményű Számítástechnikai Központ kifejlesztett egy olyan nyelvfordító szoftvert, amely az AI segítségével valós időben fordít szöveget és akár emberi beszédet is az ország 16 őshonos törzsének nyelvére és azok dialektusaira.
Új Tajpej városa megmutatta az immár 1400 helyszínre telepített 5G intelligens oszlop képességeit: ezek lehetővé teszik az intelligens világítást, a környezetérzékelést, a személy- és járműáramlás nyomon követését, a parkolásirányítást, a digitális táblákat és számos más szolgáltatást. Bár a kiállítás középpontjában a városi felhasználások álltak, volt néhány kiváló példa arra is, hogyan alkalmazzák a mesterséges intelligenciát és a tárgyak internetét vidéki területeken a helyi mezőgazdaság újjáélesztése érdekében. A Yunlin megyei hatóságok azt mutatták be, hogyan sikerült egy helyi libafarm számára a tenyésztési sikerességi arányt hetvenről kilencven százalékra növelni, és a tojástermelést intelligens érzékelési technológiák segítségével fokozni. Egy másik tyúkfarm az etetés, a tojásgyűjtés és a ketrectisztítás automatizálásával megduplázta hatékonyságát, és csökkentette munkaerőigényét az akut munkaerőhiány idején.
Nem csoda, hogy összesen nyolcvan nagyváros polgármestere tette tiszteletét a rendezvényen (Németországból és Brazíliából is hat/hat városvezető) – alighanem az itthon már elkezdődött választási kampánynak tudható be, hogy a magyar települések vezetői viszont nem értek rá Tajvanba látogatni. Magyarországról a Fenntartható Közösségek Központjának koordinálásával tizenhárom fős csapat érkezett olyan kis- és középvállalatoktól, valamint startupoktól, amelyek okosmegoldásokat kínálnak különböző problémákra. Eljött például a Wozify Engineering, amely – többek között – műholdas adatfeldolgozásra alapuló szoftvereket és megoldásokat fejleszt, használva benne a mesterséges intelligenciát is, de erősek az űripari szoftverfejlesztésekben is. Az Elektro-Kamleithner épületautomatizálással, energetikai optimalizációval foglalkozik, a GreenMIG Hungary pedig olyan bevonatot mutatott be, amely javítja az épületek hőszigetelését. Jött magyar külterületi okosbútorcég (Kuube), elektromos biciklitárolókra szakosodott vállalkozás (AviBike), valamint shared mobility szolgáltató is (Custowner). Az Access4You specialitása az épületek akkreditálása a mozgássérültek megközelíthetősége szempontjából, és egy nekik szánt városi app/térkép kialakítása.
A magyar delegáció vezetője, Bartuszek Lilla lapunk kérdésére elmondta: a „smart city” fogalma mostanában divatszóként terjed, ugyanakkor túlhasználttá is vált. Nagyon gyakran olyan megoldásokat erőltetnének rá a városvezetésekre, amelyekre egyrészt nincsenek felkészülve, másrészt forrásuk sincs rá, és ami a legfontosabb, nem tudnak rendszerben gondolkodni ezekről a folyamatokról. Azokra a lehetőségekre érdemes koncentrálni, amelyek a települések számára magához a városüzemeltetéshez jelentenek rendszerszintű segítséget. A legfontosabb az adatvezérelt városvezetés, amely jelenleg otthon gyerekcipőben jár. Nagyon sokszor alapvető adatok (és az ezekből kinyerhető információk) hiányoznak a városvezetők asztaláról, pedig ezek alapján lehet megalapozott, rendszerbe foglalt és minden értelemben fenntartható döntést hozni – elkerülve a felesleges köröket és kiadásokat. A magyarok több üzleti megbeszélésen vettek részt tajvani és nemzetközi partnerekkel, és volt egy hálózatépítő eseményük is – ezen a két fél fenntarthatóságra szakosodott civil szervezetei aláírtak egy megállapodást.