Mégsem 2019. december 8-án, hanem három nappal később kaphatta el a koronavírust a zéró páciens, aki nem egy férfi volt, hanem egy piaci dolgozónő. Erre jutott a Science-ben megjelent friss tanulmány, amit a brit The Guardian szemlézett. Eközben viszont a laborszökevény-elmélet mellett is elhangzottak új érvek az elmúlt hónapokban.
December 8. vagy 11.?
A december 11-ei eset eleve a laboratórium-elméletet erősítette, egy könyvelő lett volna ez esetben az első. Kína és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) viszont közös kutatásában arra jutott, hogy a laboratóriumi elmélet kizárható, és a legvalószínűbb, hogy a vírus természetes úton terjedt át az emberekre, feltehetően az állatkereskedelmen keresztül. Emlékezetes, először a denevérekre gyanakodtak, de később elhangzott az is, hogy tobzoskákról ugorhatott át a fertőzés emberekre. A WHO szakértői csapata négy hetet töltött aztán Vuhanban, kínai szakértőkkel közösen pedig arra jutott márciusban, hogy valóban denevérektől érkezhetett a vírus, más állatok érintésével, viszont további kutatásokat láttak szükségesnek. Nem könnyű feladat egyébként azonosítani hasonló fertőzések esetében, mi lehetett a kiinduló állat. A Mers esetében tudjuk például, hogy a dromedárok fontos szerepet játszottak az emberre ugrásban, de még mindig nem egyértelmű, hogy miként terjedt át róluk a fertőzés az emberre.
A fenti eredményeket viszont azóta is megkérdőjelezték többen, elsősorban amiatt, mert bizonytalan, Kína milyen adatokat titkol el, illetve a valóságot tükrözi-e akár az, hogy a járvány kezdeti szakasza óta náluk a járvány takaréklángon van. Kiderült az is, hogy Kína az elején későbbre tehette a járvány indulását a valóságosnál, illetve bagatellizálta 2019 végén, 2020 elején a veszélyt, így az országok jó része is úgy állt hozzá, hogy ez a járvány elsősorban Kínát érintheti majd. A WHO tekintélyét is megtépázta az ügy, a szervezetről elterjedt, hogy összejátszott valamilyen mértékben a kínai vezetéssel. A SARS esetében hasonló volt a helyzet: gyanakodtak az afrikai cibetmacskákra, de évekbe került, hogy ezt ki lehessen jelenteni.
A könyvelő, akiről sokáig úgy gondolták, hogy az első fertőzött volt, 2019. december 16-án jelentette a tünetek kialakulását. Eddig viszont úgy lehetett tudni, ezt több nappal korábban tette meg. A Science-tanulmány szerint az érintett férfit megelőzhette a Huanan Piac több dolgozója is, köztük egy tengeri gyümölcsöket árusító nő, aki a legkorábbi ismert fertőzött lehet. Náluk ugyanis már december 11-én megjelentek a fertőzés tünetei. A koronavírusos esetek a piac nyugati részlegéhez köthetőek, elsősorban is ahhoz a területhez, ahol az élő nyestkutyákat tartották.
Tizenegymilliós városban egy futballpálya méretű terület
Az Arizonai Egyetem evolúcióbiológusa, Michael Worobey professzor a tizenöt kutató között volt, akik a járvány kiindulópontját kutatták. Erős bizonyíték szólt szerinte amellett, hogy a járvány kiindulópontja egy élőállatpiac lehetett. A kínai hatóságok viszont csak 2019. december 30-án figyelmeztettek a piachoz kötődő fertőzésveszélyre, a figyelem pedig ezt követően már erre a helyre összpontosult, arra kevésbé, hogy lehettek-e máshol gyanús esetek. Worobey figyelme két kórház felé fordult, és a december 30-ai időpont előtti bejelentéseknek nézett utána. Arra jutott, hogy a fertőzés miatt a kórházba kerültek mind erősen kötődtek a piachoz, vagy ha nem is ahhoz, a földrajzi környezetéhez mindenképp. Annak pedig mindenképp nagy jelentősége van, hogy egy 11 milliós városban az esetek fele egy futballpálya nagyságú helyhez köthető – mondta el Worobey a The New York Times-nak. A kutató szerint nagyon nehéz lenne magyarázni ezt a mintázatot, ha a koronavírus kiindulópontja nem a piac volt.
A WHO csapatában dolgozó Peter Daszak is úgy vélekedett, hogy Worobey elmélete helyes lehet. Daszak a New York Times-nak azt mondta, a december 8-ai dátum egyértelműen téves volt. Az Egészségügyi Világszervezet eközben a múlt hónapban egy új szakértői csapat felállítását ígérte a témában.
Kínai titkolózás
Korábban az amerikai titkosszolgálat a Vuhani Virológiai Intézet három meg nem nevezett munkatársáról szerzett értesülést, ők már 2019 novemberében kórházba kerültek olyan tünetekkel, amik akár az új típusú koronavírus miatt is kialakulhattak. Joe Biden ezután rendelt el kilencven napos vizsgálatot, és ezután erősödött fel a gyanú, hogy lehet, mégsem az állatpiac volt a kiindulópont. A három laboratóriumi munkatársról szóló értesülés viszont bizonytalan lábakon állt, így az sem volt egyértelmű, a tünetek valóban a Covidtól alakultak ki, vagy csak hasonló légúti fertőzéstől. Az is további vizsgálatra szorult, hogy a vírus eredete, ha valóban elkapták a fertőzést, valóban a virológiai intézet lehet, vagy egyszerűen csak már a vuhani emberek között cirkulált az pár héttel azelőtt, hogy az első ismert esetek felbukkantak.
A laboratóriumi elmélet felvetődött korábban, elsőként már 2020 februárjában, amikor a kínai Botao Xiao írt arról, hogy a gyilkos vírus egy vuhani laborból szökhetett ki. Ő azzal érvelt, nincs rá bizonyíték, hogy a városi nedves piacon árultak volna például denevérhúst. Ugyanakkor két vuhani kutatóközpontban denevérektől származó koronavírusokat vizsgáltak, az új típusú koronavírus pedig lehetséges, hogy az itt dolgozókat is ledöntötte a lábáról ekkoriban. Xiao viszont két héttel később visszavonta tanulmányát, miután a kínai hatóságok bejelentették, hogy a laboratóriumi eredetet semmi nem igazolja.
A kínai kormány ezt követően is igyekezett ellehetetleníteni a vírus eredetét vizsgáló szabad kutatásokat, és bezárattak például egy laboratóriumot, ami megosztotta a vírus genetikai szekvenciáját más kutatókkal 2020 januárjában. A kormány továbbá kötelezte a kutatóhelyet, hogy semmisítse meg a vírusmintáit. A kínai kormány a Reason cikke szerint azt sem engedélyezte mindmáig, hogy külső kutatók vérmintát vegyenek a Vuhani Virológiai Intézet dolgozóitól. Továbbá bár arra sincs közvetlen bizonyíték, hogy innen szökött volna ki a vírus, de arról sem, hogy állatról pattant volna át, mondjuk, denevérek fogyasztása vagy tobzoskáknak való kitettség révén. A nemzetközi média mindenesetre tavaly sietett összeesküvés-elméletnek minősíteni a laboratóriumi elméletet, azt összekötve az ilyesmit valóban hangoztató Donald Trumppal, illetve amerikai altright mozgalommal.
