Hiába nyeri meg a Jog és Igazságosság Párt (PiS) a lengyel országgyűlési választásokat, egyre nagyobb a valószínűsége, hogy mégsem tud majd kormányt alakítani. De miért maradhat hoppon az eddig hatalmon lévő párt? Mitrovits Miklóst, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem polonistáját kérdeztük.
Már az IPSOS exit poll becslései azt mutatták, hogy a jelenlegi kormányzópárt, a PiS 36,8 százalékos eredményt érhet el, a második a Polgári Koalíció 31,6 százalékkal, a Harmadik Út 13 százalékos eredménye dobogó legalsó fokára lehet elegendő, amíg a Baloldal a szavazatok 8,6 százalékára számíthat, a Konföderáció pedig 6,2 százalékkal várhatóan a törvényhozásba kerülő párt. Mindez azt vetíti előre, hogy nem lesz olyan szóba jöhető koalíciós partner, amellyel együtt kormányon maradhatna a PiS.
– A late exit poll – amely a szavazóköri adatok ismeretében készült – megerősíteni látszik az exit poll becslést. Ugyanebbe az irányba mutatnak a hivatalos választási oldalra feltöltött adatok, amelyek reggel óta folyamatosan érkeznek, és amelyek már területi bontásban is elérhetők. Ezekből kiderül, hogy egyelőre a PiS bázisának számító a kisebb településekből, illetve a keleti vajdaságokból érkeztek adatok a szavazás állásáról. Az ország nyugati vajdaságaiból, illetve a nagyobb településekről – ahol erősebbek az ellenzéki pártok – csak később érkeznek az adatok – nyilatkozta a Magyar Hangnak Mitrovits Miklós. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem polonistája szerint ez magyarázza, hogy a PiS reggel még negyven egy százalék feletti eredménye folyamatosan csökken.
– Nagy a valószínűsége, hogy a late exit poll körüli végeredmény alakul ki, ami egyben azt is jelenti, hogy kormányváltás jöhet. A Polgári Koalíció, a Harmadik út és a Baloldal együttesen 248 mandátumot kaphat a törvényhozásban, ami kényelmes többséget jelent a 460 fős törvényhozásban. A Harmadik út és a Baloldal vezetői már bejelentették, hogy nem kívánnak koalícióra lépni a jelenlegi kormányzópárttal, így gyakorlatilag nulla az esélye, hogy a PiS folytathatja a kormányzást, hiszen a koalíciós partnerként számba jöhető Konföderációval együtt sem lehet meg a kormányzáshoz szükséges többsége a törvényhozásban – elemezte a várható folyamatokat Mitrovits Miklós.
A szakértő szavait erősíti, hogy a PiS egyes politikusai ugyan a Harmadik Út néven ismert összefogás egyik pártjával, a Lengyel Néppárttal (PSL) beszéltek ugyan egy esetleges koalícióról, a párt elnöke azonban kizárta, hogy beállnának egy PiS vezette kormányba. A másik koalíciós partnerként szóba jöhető Konföderáció pedig minden bizonnyal az előzetes várakozásaiktól elmaradó eredményt ért el, így a szélsőjobbos párttal együtt sem lesz meg a kormányalakításhoz szükséges mandátumszáma a PiS-nek.
Mitrovits Miklós kérdésünkre elmondta, az államelnök általában a győztes párt vezetőjét kéri fel kormányalakításra. Amennyiben azonban lehetetlennek tűnik a kormányképes koalíció kialakítása, úgyis dönthet Andrzej Duda, hogy Donald Tuskra, a Polgári Koalíció első emberére bízza a kormányalakítást, akinek 14 napja van a koalíciós megegyezés tető alá hozására. A szakértő felhívta a figyelmet, hogy erre azonban csak akkor kerül sor, ha már kihirdették a választás hivatalos végeredményét. Erre azonban még várni kell néhány napot.
Külföldön népszerűbb az ellenzék
A külföldön leadott szavazatokról Mitrovits Miklós elmondta, kisebbfajta botrány alakult ki azt követően, hogy nem sokkal a választás előtt hozott törvénymódosítás szerint a külföldi kirendeltségeken leadott szavazoknak 24 órán belül be kell érkezni, ellenkező esetben nem veszik figyelembe azokat a végeredménynél. Azért jelent ez gondot, mert a távolabbi követségekről fizikai lehetetlenség ennyi idő alatt eljuttatni a szavazatokat a választási irodához.
Ennek kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy a külföldön szavazók körében az ellenzéki pártok a népszerűbbek. Összesen 600 ezren regisztráltak a külképviseleteken, döntő többségük Németországban és az Egyesült Királyságban. A jelek arra utalnak, hogy a legnagyobb, jellemzően Kaczynskit támogató – egyesült államokbeli – milliós lengyel diaszpóra már nem nagyon érdeklődik a választások iránt, hiszen alig ötvenezren regisztráltak a szavazásra. Mitrovits Miklós azt is elmondta, a lengyel választási rendszer sajátossága, hogy a külföldön leadott szavazatokat beleöntik a varsói választókerület adatai közé, ezért legfeljebb 1-2 mandátum sorsáról dönthetnek a külföldön élő lengyelek.
A legutóbb közzétett eredmények azt mutatják, hogy 57,52 százalékos feldolgozottságnál a PiS 37,83 százalékon áll, a Polgári Koalíció eredménye pedig fokozatosan kúszik feljebb: a reggel mért 25,5 százalékkal szemben most 28,27 százalékon áll. A Harmadik út szintén folyamatosan javít az eredményén, a reggeli 13,79 százalékkal szemben már 14,39 százalék, a Baloldal pedig 8,1 százalékról 8,3 százalékra rontott, végül a szélsőjobbos Konföderáció pedig 7,43 százalékról 7,30 százalékra esett vissza. Az arányok a feldolgozottság emelkedésével változhatnak ugyan valamennyit, de az előbb vázolt trend megváltozásának nagyon kicsi az esélye.
