Parlamenti választásokat tartanak vasárnap Lengyelországban, szavazni reggel 7 óra és este 9 óra között lehet. Ahogy arról a friss lapszámunkban is megjelent felvezetőben írtuk, a választások esélyese a Jaroslaw Kaczynski fémjelezte és Mateusz Morawiecki jelenlegi kormányfő irányította nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) vezette tömörülés, az Egyesült Jobboldal (ZP). A ZP a szavazatok 30–39 százalékára számíthat, míg a legnagyobb kihívó, a Donald Tusk volt kormányfő, az Európai Tanács egykori elnöke vezette jobbközép platformja, a Polgári Koalíció (KO) 25 és 32,5 százalék közötti szavazatra számíthat.
A lengyel választási rendszer pártlistás arányos képviselet elve alapján működik: a mandátumokat a szavazatok aránya szerint osztják el a pártok között, majd ez alapján kapnak helyet a pártok választási listáján szereplő jelöltek. A pártok bejutási küszöbje 5, míg a pártszövetségeké 8 százalék. A felmérések szerint öt politikai csoportnak van esélye bekerülnie a lengyel törvényhozás alsóházába, a szejmbe.
Sokak szerint az a legfőbb kérdés, hogy egyedül alakíthat-e kormányt a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság vezette blokk. Elemzők úgy vélik, amennyiben a középjobb-kereszténydemokrata-liberális Harmadik Útnak (TD) sikerül megugrania a bejutáshoz szükséges 8 százalékos küszöböt – már pedig az előrejelzések szerint igen –, úgy Morawieckiék és a ZP koalícióban tud majd csak kormányozni. Amennyiben ez így lenne, akkor egyetlen lehetséges partnerük a nacionalista-szélsőjobboldali Konföderáció lehet, amely szintén a közvélemény-kutatások szerint átlépi a szejmbe kerülési küszöböt. Egy másik variáció szerint az is elképzelhető, hogy a Tusk-féle KO a Harmadik Úttal és az az Új Baloldallal (NL) tud majd hármas koalíciót alkotni.
Az előzetes felmérések egyébként azt mutatják, lengyel mércéhez mérten magas, 68 százalékos részvételi arány várható. Ez hét százalékkal magasabb, mint a legutóbbi, 2019-es választások idején volt. Ám a trend azt mutatja, a részvételi arány folyamatosan emelkedik Lengyelországban. Pont ennyi, már 68 százalék volt a 2020-as elnökválasztáskor. Míg 2015-ben, mikor a PiS először futott be elsőként, csupán csak a lengyel választók bő fele járult az urnákhoz. Most az előzetesek szerint a rekordszámú, 608 ezer külföldön élő lengyel levélszavazata is komoly tényező lehet. A 460 fős szejm és a felsőház és a száz fős szenátus tagjainak megválasztása mellett a Morawiecki-kormány az uniós migrációs csomagról is népszavazást írt ki.
Tusk elsősorban arra építette a kampányát, hogy megígérte, a Polgári Koalíció választási győzelme esetén visszavonják a PiS változtatásait a igazságszolgáltatás és a média területén, hogy így biztosítsák az ágazatok függetlenségét és az alkotmányos előírások betartását.
De mik a kifogásolt problémák Lengyelországgal, azaz, miről is szól majd a voksolás. Az Európai Bizottság legutóbbi, Lengyelországról szóló országjelentése szerint komoly aggályok merülnek fel a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségével, különösen a lengyelországi bírák fegyelmi rendszerével kapcsolatban. Problémák vannak a képviselők széles körű mentelmi jogaival is, amelyek lehetővé teszik a magas szintű korrupciót.
A brüsszeli testület szerint a közbeszerzés kérdésében „aggályok merülnek fel a korrupciós kockázatokkal kapcsolatban”. Mint uniós országjelentésben megjegyzik, a 2021-ben bevezetett pozitív változások ellenére „aggályok merültek fel a médiaszabályozó függetlenségével kapcsolatban, nem történt további előrelépés a médiaengedélyek odaítélésére vonatkozó tisztességes, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárások biztosítása terén”. – Bár az újságírói függetlenségnek akadnak jogi garanciái, a gyakorlatban vannak kísérletek a média politikai befolyásolására. Nem történt előrelépés a közszolgálati média független irányításának és szerkesztői függetlenségének fokozása terén. De problémákról számoltak be az újságírók információhoz való hozzáférési jogával kapcsolatban – olvasható a jelentésben.
Az immár két ciklust végigkormányzó – Ukrajna orosz inváziójáig Orbán Viktor legszorosabb szövetségeseként és „epigonjaiként” ismert, ám azóta Magyarországra látványosan orroló – lengyel konzervatívok közben ígéretet tettek arra, hogy ha hatalmon maradnak, egy sor újabb intézkedést vezetnek be.
