Mire mennek Orbán Viktor rajongói Horvátországban?

Mire mennek Orbán Viktor rajongói Horvátországban?

Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök érkezik az EU vezetőinek csúcstalálkozójára 2020 február 21-én (Fotó: Reuters/Francois Lenoir)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Kiemelkedő győzelmet aratott a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) a mai parlamenti választásokon, ez azonban önmagában nem lesz elég a kormányalakításhoz – ez derül ki a legfrissebb szavazatszámlálási adatokból. A Jutarnji List zágrábi lap azt írja, jelen állás szerint a 150 fős horvát száborban a HDZ-nek 68 mandátum jut, a baloldali rivális Szociáldemokrata Párt (SDP) körül tömörülő Restart választási koalíciónak viszont 43 képviselői hellyel kell majd beérnie.

De kinek van több esélye arra, hogy magához ragadja a kormányrudat Horvátországban? Mint ismert, az év elején lezajlott horvát elnökválasztás győztese az a Zoran Milanovic lett, aki kormányfőként számos alkalommal keményen bírálta Orbán Viktor migrációs politikáját és hatalomgyakorlási módszereit. Habár a horvát kormány mandátuma eredetileg október 14-én járt volna le és a következő választásokat december végéig kellett volna megtartani, a horvát szábor a konzervatív-liberális kormánykoalíció javaslatára május 18-án feloszlatta magát. A kormány szerint a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet most kedvez a választások megtartásának, őszre pedig sokkal nagyobb kihívásokkal kell szembenéznie az országnak, emiatt akarták megerősíteni a belpolitikai stabilitást egy új parlamenti többséggel. Így, bár Milanovic győzelmével az SDP nagy lendületet kapott, az előrejelzések szerint sem a kormányzó HDZ, sem pedig a fő vetélytársa, az SDP nem tud majd egyedül kormányt alakítani, mert egyikük sem tudja begyűjteni az ehhez elegendő szavazatot.

Ezért a mostani választásokon sokkal inkább az lesz a kérdés, hogyan szerepelnek a kisebb pártok, amelyek adott esetben koalíciós partnerei lehetnek a két nagy pártnak. Míg a HDZ fő riválisa a jobboldalon most nem más, mint az egykori HDZ-s Miroslav Skoro pártja, a Hazafias Mozgalom (DP), addig az SDP-nek sincs könnyű dolga, ugyanis a Tudjuk nevű baloldali párt népszerűsége az utóbbi időben komolyan nőtt. Így a politikai képlet első ránézésre egyszerű: míg a jobboldalon a szuverenistákat, a nacionalistákat, a sovinisztákat és Orbán Viktor rajongóit találjuk (ennek ellenére a magyar-horvát viszony meglehetősen elhidegült), addig a baloldalon ugyanúgy megtalálhatók a szociáldemokraták és az antifasiszták. Csakhogy második ránézésre már jóval összetettebb képet láthatunk elsősorban amiatt, hogy továbbra sem tudni, milyen megállapodások születtek a nagy és kis pártok között. Így például még olyan hírek is felreppentek, hogy a szociáldemokraták titokban tárgyalnak Skoro pártjával, hogy a Restart névre hallgató választási szövetségük később velük lépnek koalícióra.

A mai választások eredmények ismeretében így egyelőre nehéz lesz megmondani, mely pártok alapítanak majd kormányt Horvátországban. A szakértők ezért arra számítanak, hogy hétfőtől hosszú koalíciós egyeztetések következnek.