Jasszer Muszlim Al-Aravi – így hívják azt a szaúdi állampolgárt, akit a héten nyolc hónap börtönbüntetésre és 5000 szaúdi riál megfizetésére ítélt egy medinai bíróság – számolt be a helyi média a közel-keleti monarchiában egészen egyedülállónak számító ítéletről. Az elkövető nevét ugyanis eddig sosem hozták nyilvánosságra, most viszont ez is megtörtént, ami óriási megszégyenülést jelent a teokratikus iszlám országban. Mindezzel Szaúd-Arábia újabb lépést tett a nők jogainak előmozdítása terén, ahol természetesen még számos hasonló intézkedésre lenne szükség.
De miért lépnek fel egyre szigorúbban az erőszaktevőkkel Szaúd-Arábiában?
Mint korábbi cikkünkben megírtuk, napjainkra az iszlám világ értékfelfogása alaposan átalakult, így a konzervatív szemlélet egyre inkább háttérbe szorul. Az Arab Youth Survey 2019-es kutatása szerint az arab fiatalok kétharmada úgy gondolja, hogy a Közel-Keleten túl nagy a vallás befolyása, tízből nyolcan pedig úgy gondolják, hogy a vallási intézményeket meg kellene reformálni. A kutatás kimutatta, hogy a valláshoz való viszony és a társadalomban játszott szerepe nagyon gyorsan változik ezekben az országokban, amelynek fő hordozói természetesen a fiatalok. Mindeközben a házasság előtti vagy házasságon kívüli szexuális viszony ma is bűncselekménynek számít számos muszlim országban, így Mauritániában, Maliban, Szudánban, Szomáliában, Szíriában, Jordániában, Irakban, Szaúd-Arábiában, Jemenben, Ománban, Katarban, Iránban, Afganisztánban és Pakisztánban a mai napig büntetik az ilyen eseteket.
Az utóbbi években azonban több muszlim országban is meghallották az idők szavát a jogalkotók és fontos lépésekre szánták el magukat. Kitűnő példa erre az Egyesült Arab Emírségek, ahol a törvényhozók úgy döntöttek, hogy az ország 50. születésnapja alkalmából alapvetően megreformálják a büntető törvénykönyvet. Így az Emírségekben már nem bűncselekmény a házasságon kívüli szexuális kapcsolat és az ilyen kapcsolatból született gyermekek szüleinek sem kötelező összeházasodnia. A reformcsomag része volt emellett az is, hogy erősebb védelmet biztosítanak a jövőben a nőknek, így életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtják a nemi erőszak elkövetőit, sőt ha az áldozat 18 évesnél fiatalabb, rokkant vagy vagy más módon képtelen az ellenállásra, akkor halálbüntetéssel is sújtható az erőszaktevő.
A törvénymódosítás után többen azzal indokolták a lépést, hogy az olajban gazdag ország valójában csak vonzóbbá szeretné magát tenni ezzel a befektetők előtt. Ettől függetlenül azonban az Emírségekben élő nők számára óriási megkönnyebbülést hozott a büntető törvénykönyv reformja.
Hasonló utat járt be Szaúd-Arábia is, ahol az első fontos lépést 2018-ban tették meg a törvényhozók, mikor úgy rendelkeztek, hogy a szexuális zaklatókat két évig terjedő börtönbüntetéssel és nagyjából 8 millió forintos pénzbírsággal kell sújtani (a visszaesőkre a börtönbüntetés mellé akár 25 millió forintos büntetést is ki lehet szabni). A törvényt aztán egy évvel ezelőtt újra módosították, melynek értelmében innentől az elkövetőt meg lehet nevezni a sajtóban. A döntést akkor sokan üdvözölték a királyságban, szerintük ez a lépés már nagyon régen aktuális volt.
Meg kell azonban jegyezni, hogy a nők egyenjogúsága terén még bőven van bepótolni való Szaúd-Arábiában. Csak egy példa: az országban ma is érvényben van a gyámság intézménye, mely szerint egy férfirokon engedélye kell ahhoz, hogy egy szaúdi nő külföldre utazzon, bankszámlát nyisson, munkát vállaljon vagy házasságot kössön. Habár ezen a szabályon már enyhítettek, de nem törölték el, így az továbbra is érvényben van. A mostani bírósági döntéstől azonban sokan azt remélik, hogy ez legalább valamelyest visszafogja a szexuális zaklatókat és erőszaktevőket.
