Múlt szombaton fontos számhoz érkezett Magyarországon és Romániában is az új típusú koronavírus-elleni harc: mindkét helyen átlépte a beoltottak száma azokét, akik a világjárvány csaknem egy esztendeje alatt hivatalosan elkapták a fertőzést.
Az adatok szombaton itthon azt mutatták, hogy ugyan háromezerrel nőtt a friss pozitív tesztel rendelkezők száma, átlépve a 400 ezres értéket a járvány kezdete óta, de mivel aznap 35 ezer oltást adtak be, így már 427 ezer ember kapta meg a védőoltás első adagját (közülük 172 ezren már a másodikat is).
Fontos nap ez Románia számára. Ma 13 órakor a beoltottaké meghaladta a fertőzöttek számát – jelentette be szombat délután boldogan Valeriu Gheorghiță, az országos oltáskampány vezetője. Keleti szomszédunknál ez akkor azt jelentette, hogy a 774 ezer ismert fertőzöttre már 783 505 ezer beoltott jutott. Ráadásul ott meglepően magas azok száma is, kik már a második, emlékeztető dózist is megkapták: 562 ezer.
Ha a számokat összeadjuk a két országban, kiderült az is: itthon összesen nagyjából hatszázezer adag vakcinát adtak be, míg a szomszédos Románában legalább 1 millió 345 ezret. Mivel keleti szomszédunk lakosságszáma nem egészen kétszer akkora, mint a miénk, a számok azt mutatják, hogy Románia lakosságarányosan többet oltott, mint Magyarország, egészen pontosan 157 ezer adag vakcinával. Miközben ott egyáltalán nem használtak az orosz Szputnyik V-t (és egyelőre nem lesz kínai oltóanyag sem), csak a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca termékeit. Mivel az Európai Unió lakosságarányosan osztja el ezeket a nyugati vakcinákat, jogos a kérdés: Magyarországon mi történt a (legalább) 157 ezer adagnyi oltással?
Müller Cecília: Exponenciálisan emelkedik a fertőzöttek száma
378 főnél mutatták ki itthon máig az angol variánst. Fertőzőképesebb és súlyosabb tüneteket okoz.
Románia egyébként egészen más oltási stratégiát követ, mint Magyarország és ez (legalábbis távolról) működőképesebbnek látszik. A székelyföldi Parajdon élő unokatestvérem szűkebb családjából már öt felnőtt is megkapta az oltás mindkét (!) adagját: a 47 éves családfő azért, mert krónikus beteg, a felesége pedagógus, a nyolcvan év körüli nagyszülők pedig az életkoruk okán. Tudok olyan székelyföldi iskoláról, ahol a pedagógusok döntő többsége már be van oltva – Romániában ugyanis a második prioritási csoportba osztották be a tanárokat-tanítókat is. És nem csak őket, hanem mindenkit, aki az úgynevezett kritikus infrastruktúrában dolgozik: postások, rendőrök, az energetikai szektor dolgozói, benzinkutasok, az összes közműszolgáltató alkalmazottai, de még az éttermek-kisboltok-kávézók dolgozóit is. A regisztrálásukat és az oltásra való programozásukat nem a háziorvosokra tolták, hanem egy informatikai rendszerre: először a kritikus infrastruktúrában tevékenykedő vállalkozásnak kell regisztrálnia a kormányzati honlapon, majd szintén neki kell helyet keresnie alkalmazotta számára az országban működő több ezer oltópont valamelyikén. Amelyik cégvezető hamar kapcsolt, annak alkalmazottai hamarabb szereztek védettséget.
Hasonló volt a helyzet a krónikus betegekkel is: a kormányzati oldalon bárki regisztrálhat, akinek van érvényes személyi igazolványa, és a Romániában általánosan használt személyi szám alapján a rendszer tudta, ki a nyilvántartott krónikus beteg, így az érintettek számára felajánlotta a személyes időpontfoglalás lehetőségét. Aki hamar ébredt, az foglalhatott magának oltási időpontot a neki legmegfelelőbb helyen, vagy ha ott nem talált, de bevállalta az utazást, akár távoli vidéken is, ha ott volt épp szabad hely.
A Székelyhon című honlapon múlt héten megjelent egy tudósítás a Hargita megyében frissen megnyílt oltóközpontokról (a nagyobb városok mellett immár Szentegyházán és Balánybányán is oltanak AstraZeneca oltóanyaggal 18 és 55 év közötti krónikus betegeket), és a megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője, Tar Gyöngyi konkrét tippeket is adott, hogyan éljenek az emberek a lehetőséggel.
– Most a jelenleg jogosultak kell kihasználják a lehetőséget, elsősorban a krónikus betegségben szenvedők és a kulcságazatokban dolgozók – hangsúlyozta –, nem szabad megvárni, hogy ismét megteljenek az oltóközpontok a más megyékből érkezőkkel. Sokan előnyt szerezhetnek a kialakult helyzetből – folytatta –, csak kell egy kis kreativitás. Meg kell nézni, hogy melyek számítanak kulcságazatoknak. Nagyon sokan beletartoznak ebbe a kategóriába úgy, hogy nem is tudnak róla. Például a kenyérboltokban dolgozó elárusítók, a hús- vagy tejágazatban dolgozók mind regisztrálhatnak az oltásra azon a vállalkozáson keresztül, amelyben tevékenykednek. Egy cég továbbá több alkalmazottat is regisztrálhat, így járnak el a bukaresti vállalkozások is. Érdemes átgondolni, hogy az ember melyik kategóriába tartozik, mert lehet, hogy jogosult rá, és ha most nem él a lehetőséggel, lehet, hogy csak hónapok múlva kaphatja meg – emelte ki Tar Gyöngyi.
Az igazgató arra is kitért, hogy a kisebb városokban újonnan megnyílt központok is ugyanúgy működnek, mint a nagyobb városokban lévők, bárki jelentkezhet ezekbe is. Ha például Csíkszeredában nagy a várólista, nincsenek szabad helyek, nyugodtan kérhetnek időpontot a környékbeliek például Szentegyházára is. „Inkább a csíkszeredaiak vagy a székelyudvarhelyiek foglalják le a szentegyházi helyeket, mintsem a bukarestiek” - tette hozzá.
