A Der Spiegel című német hetilapnak adott interjút Nouriel Roubini, a dr. Végzetként is emlegetett borúlátó közgazdász - írja a Portfólió. Szerinte a harmadik világháború már elkezdődött, jelenleg Ukrajnában és a kibertérben zajlik. Emlékeztetett arra, hogy Irán és Izrael között is feszült a kapcsolat, a nemzetbiztonsági tanácsadók a NATO közvetlen háborúba sodródása miatt aggódnak, az Egyesült Államok pedig arra számít, hogy Kína hamarosan megtámadja Tajvant.
A legsürgetőbb, megoldásra váró problémának az ukrán-orosz háborút tartja, de az inflációs és a recessziós helyzet is komoly gondot jelent. Az eurózónában jelentős és elhúzódó visszaesésre számít, az Egyesült Királyság helyzete szerinte ennél is elkeserítőbb. Úgy látja, a globális felmelegedés gyorsuló ütemben hoz katasztrófális helyzetet, sőt a járványhelyzet is okozhat még meglepetést.
A közgazdász a világ két részre szakadását vetíti előre, meglátása szerint az Egyesült Államok több területen is fel fogja függeszteni az együttműködését Kínával, illetve presszionálja Európát, hogy hasonlóképpen járjon el. Kína ugyanakkor tovább növeli kereskedelmi és pénzügyi befolyását, Roubini szerint a kínaiak igen jók a hosszú távú tervezésben és a fizetési rendszereik is sokkal inkább kimunkáltak.
Nagy veszélynek tartja, hogy Kína megtámadja Tajvant, ez a világgazdaságot érzékenyen érintené, hiszen a világ ma már jobban függ a félvezetőktől, mint az olajtól. Márpedig Tajvan gyártja a félvezetők 50 százalékát.
A kamatok emelkedése szerinte akár teljes gazdasági összeomlást is hozhat. Az inflációt ugyanis semmiképp nem lehet pozitívan értékelni, az adósságot hiába inflálja el a magas infláció, ha közben a hitelfelvételi költségek drasztikusan emelkednek, illetve magas az eladósodottság.
Összességében tehát a világ csapdahelyzetbe került a közgazdász szerint: gazdasági visszaesés nélkül nem tudjuk korlátozni a szén-dioxid kibocsátást, komoly gazdasági növekedés nélkül pedig lehetetlen megoldani az adóssághelyzetet. Úgy véli, módot kellene találni a kibocsátás nélküli növekedésre.
Beszélt a szemünk előtt kibontakozó politikai válságról is, amely leginkább abból fakad, hogy a gazdasági gondok miatt megerősödnek a populisták, valamint geopolitikai problémák is várhatók. Nem tartja kizártnak, hogy Erdogan esetleg azt teszi Görögországgal, amit Putyin Ukrajnával. Ami az Egyesült Államokat illeti, ha Donald Trump újraindul az elnökválasztáson és ismét veszít, nem tartja kizártnak, hogy arra hívja szélsőséges híveit, ostromolják meg ismét a Kapitóliumot, amiből polgárháború is kialakulhat.
Németországban, úgy látja, jelenleg nincs komoly probléma, de itt is elképzelhetőnek tartja, hogy megerősödhetnek a jobboldali szélsőségesek.
