Hétgyermekes anya – úton útfélen ezt harsogta már napok óta mindenki, nemcsak a Fidesz-KDNP, Orbán Viktor miniszterelnök, de nagyjából tényleg mindenki. Ráadásul ezt nemcsak mostanság hangsúlyozzák előszeretettel, hanem amolyan örökös jelzőként végigkíséri cikkekben az Európai Bizottság kedden este megválasztott új elnökét.
De vajon mit gondol az anyaságról és a gyerekvállalásról maga az érintett, a német védelmi miniszteri posztból a brüsszeli csúcsvezetővé avanzsáló Ursula von der Leyen. A kérdés azért is izgalmas, mert mondják, nem atipikus kereszténydemokrata politikus.
Nem is kell messzire menni, hiszen bizottsági elnöki meghallgatásán is érintette a témát. „Hétgyermekes anyaként tudom, (az anyaság) egy életre megváltoztatja az embert. Ahhoz, hogy a gyerekeknek megfelelő hozzáférésük legyen a jó oktatáshoz, a sportokhoz, a zenéhez, az egészséges ételekhez és a szerető környezethez, garanciákat kell arra vonatkozóan vállalni, hogy Európában egyetlen gyerek se legyen kitéve a szegénységnek, társadalmi kitaszítottságnak, egyúttal legyen joga olyan alapvető dolgokhoz, mint az egészségügy, vagy az oktatás.”
Picit nehéz a dolgunk, ha visszafelé próbálunk meg kutakodni a Jean-Claude Junckert váltó politikusasszony korábbi, ezzel kapcsolatos kijelentéseiért. Noha 2005 és 2009 között család- és ifjúságügyi miniszter volt Angela Merkel első kormányában, ebből a korszakból nem sok mindent őrzött meg a kollektív emlékezet róla. Ami maradt azonban, két fontos dolog: az orvosi diplomát is szerző Von der Leyen miniszterként támogatta az óvodai férőhelyek számának növelését, illetve azt, hogy a szülők, s nem csak a nők, hanem akár a férfiak is, többet tudjanak otthon maradni a gyerekekkel.
Egy 2006-os The Guardian cikk szerint ebben az időszakban például azt is mondta: „a születésszám növelése nélkül az ország lekapcsolhatja a lámpát.”
Von der Leyen kemény harcot ígért az EU-elleneseknek | Magyar Hang
Az óvodai férőhelyek bővítése kapcsán a Der Spiegel 2007-ben egy elég hosszú cikkben szedte szét, kidomborítva, elképzelése mennyire megosztó. Mint írják, Von der Leyen azért szorgalmazta, hogy minél több, három évnél fiatalabb gyerek menjen óvodába, mert ha a szülők hamarabb visszatérhetnek a munka világába, akkor boldogabbak lesznek, és így – hogy hamarabb lehetőségük van folytatni a karrierjüket – még boldogabbak lesznek, és még több gyereket akarnak vállalni. Ezért 750 ezer új férőhely kialakítását célozta meg. „Vajon lelkileg jobban szenved-e egy gyerek, amiért óvodába kell járnia, ahelyett hogy otthon maradhatna? Leyen szerint nem” – tette fel a költői kérdést cikkében a hamburgi székhelyű liberális hetilap. (A téma azért is merült már akkor is fel, mert Németországban volt a legalacsonyabb az egy nőre jutó születésszám, pontosan 1,3.)
A férőhelyek mellett a politikus támogatta a születés utáni minimum 14 hónapos szülői otthonlétet, illetve azt, hogy az aktuális bérük 67 százalékát fizessék ki az otthon maradók számára ez idő alatt maximum havi 1800 euró értékben.
– Ha az állam, és annak szociális partnerei és a vállalatok helyesen cselekszenek, Németországot valóban az új lehetőségek hazájává, családbarát, megfelelő korfájú és nyitott országgá tehetjük – idézi a karrierlehetőségek Baden-Würtembergben című honlap.
Ami a nők vezetői szerepvállalását illeti: Von der Leyen hajthatatlan a női „kvóta” ügyében, már egy 2012-es cikk is kiemelte, ragaszkodik ahhoz, a csúcsvállalatok felügyelői bizottságaiban minimum 30 százalék legyen a nők aránya. A német Stern magazinnak pedig úgy nyilatkozott: „Teljesen meg vagyok döbbenve, hogy a nőknek még mindig meg kell indokolniuk, ha vissza szeretnének állni a munkába, miközben ilyesmit egyetlen apának sem kell soha megtennie.”
