A filmforgatás, ami minden héten így indul: szépen sorba rendeződik a stáb, és végigszúrják mindenki ujját, így ellenőrizve, nem fertőződött-e meg valaki. Valóban unortodox nyár az idei, a koronavírus megtette hatását. A tavaszi bezártság után persze már az is nagy dolog volt, hogy végre újraindulhatott a munka – ha szokatlan és helyenként kellemetlen óvintézkedésekkel, hát azokkal. Bár ez itt most tényleg csak egy tűszúrás.
A Szia, Életem! forgatásáról van szó, ami júniusban indult, és egy héttel ezelőtt zárult le. A jelek szerint sikerült megúszni vírusmentesen. A sztori jó része egy lakáson belül játszódik, a másik fele viszont a fantázia világában – mi egy kilencedik kerületi külső felvételnél voltunk jelen. Épp azt rögzítették, amint a Thuróczy Szabolcs által játszott főhős kizuhan egy ablakon.
A történet maga amúgy első hallásra akár egy klasszikus családi filmet, a Hahó, öcsi!-t is eszünkbe idézheti. Csak ezúttal az ígéret szerint jóval inkább lesz szó felnőtteknek szóló produkcióról. Thuróczy egy kiégett, ihletre váró írót alakít, aki egyáltalán nem ismeri végtelen fantáziájú kisfiát. Egy nap viszont összezárva találják magukat a lakásban, a kényszerű együttlét alatt pedig lassan felfedezik egymást és belekezdenek egy közös történetmesélésbe. Hamarosan ott is találják magukat az elképzelt világukban, ahol persze alaposan megismerik egymást, mint soha korábban. Ha realistább sztorikra gondolunk, eszünkbe juthat még akár az Ernelláék Farkaséknál is. Komolyságban valószínű, hogy utóbbihoz áll majd közelebb a Rohonyi Gábor (Konyec, Brazilok) rendező és Vékes Csaba (Hetedik alabárdos) társrendező együttműködésében készülő Szia, Életem! című film, a fantasyelemek ellenére is.
Az említett párhuzamokra kevésbé gondolt Thuróczy, viszont neki is beugrott egy-két klasszikus. – Takeshi Kitanónak volt egy ilyen filmje, amiben egy író nyaral (Kikudzsiró nyara) – ez a vadabb, abszurdabb humor jelenik meg, mikor a felnőtt tudja, miről van szó, a gyerek nem. Közben az az abszurditás, hogy a gyerek leleplezi a felnőtt igazi gerinctelen világát. Egy mozdulattal lerántja a leplet – összegzi kérdésünkre a színész. Úgy érzi, jókor jött számára ez a szerep, jól terhelhetőnek érzi magát. Ilyen jellegű főszerepet most kell játszania, nem hatvanöt évesen, teszi hozzá.
Rohonyi Gábor rendező és Vékes Csaba társrendező is azt emeli ki lapunknak, hogy ritkán látni Thuróczyt ennyire abszolút főszerepben. – Mindenképp azt szerettük volna, hogy első látásra össze nem illő párost alkossunk a kisgyerek és apja karakterével. Szabi egy elég markáns figura, kevéssé az érzelmes karakterekről ismert. Ebben a filmben megmutatja azt az arcát, amit eddig nem igazán látott a közönség – meséli Rohonyi Gábor rendező.
Annyira egyébként nem is látja légből kapottnak az Ernelláék-párhuzamot. Annak a filmnek is van egy mikrokörnyezete, ahonnan aztán kiindulnak a mellékszálak. – Nálunk a reálszálnak is rengeteg helyszíne van azért, nem csak egy lakás. Ahol most vagyunk, itt egy rendőrségi épület előtt játszódó jelenetet fogunk felvenni, egy nagyon izgalmas és egyben vicces akciót. Sokféle kalandon mennek keresztül a szereplők a film valóságában is, nemcsak a mesés részekben. Ezek vizuálisan, és akció szempontból is izgalmassá teszik – teszi hozzá. – Ez az író, a főszereplőnk kínjában kezd előbb-utóbb a fiúnak mesélni. Ez fog aztán megelevenedni. Egy olyan esti mesét hallunk, amit egy gyerekekhez nem értő férfi improvizál, és a kisfiú is hozzáteszi a magáét. A történetnek hol logikus, hol teljesen abszurd fordulatai lesznek. Ahogy az improvizáció meg a gyermeki agy működik – mondja már Vékes Csaba társrendező, forgatókönyvíró.
A hétéves kisfiú, Pásztor-Várady Mór megtalálása már nehezebb feladatnak tűnt, végül viszont meglepően könnyűnek érezték a munkát. – Hatalmas lutri volt, még az öt-hat körös kaszting ellenére is. De akkor sem tudhattuk, működni fog-e. Harminc nap forgatási napról volt szó – összesen többről, de ő „csak” ennyit dolgozik. Nagyon erőt próbáló dolog, és nehéz kiszámítani, egy gyereknek milyen érzelemkitörései lehetnek közben. És hogy nem jön-e egyszer csak egy reggel, és mondja azt: én nem megyek be többet ehhez a két furcsa emberhez forgatni – fejti ki Vékes. Viszont végül semmi ilyen gond nem akadt, sőt, még az éjszakai forgatást is jól bírta a fiú.
Kérdéses persze, mennyire fogják elviccelni vagy túldramatizálni a dolgot – megvan mindegyiknek a veszélye. A filmben egy kisebb, de annál fontosabb szerepet játszó Kovács Patrícia szerint ez egy felnőtteknek szóló mese lesz, amire azért a hétéves gyerekét nem feltétlenül vinné el. Ő például Thuróczy karakterének régi ismerősét alakítja majd – konkrétan egy prostituáltat. A gyerek persze nem tudhatja, honnan ismeri apja a nőt, de a fantáziája megteszi a magáét. – Ez egy felnőtt férfi története, egy apaságé, hogy mennyire nehéz szülőnek lenni. A felnőtteket viszi el valami jó világba. Egy fogyasztható, mainstream film lesz szerintem, kulturált és különleges humorral – jegyzi meg a színésznő.
Úgy tűnik egyébként, a járványhelyzet kevésbé viselte meg a két főszereplőt, ahogy a forgatást sem akadályozta. Rohonyi szerint voltak ugyan kényelmetlenségek, de ettől még „jó ütemben” tudtak dolgozni a június óta tartó forgatásokon. Persze, az elég kínos lett volna, ha menet közben valaki tesztje pozitív lesz, és le kell állni több hétre, esetleg mindenki karanténba kerül. De szerencsére ilyen nem fordult elő. – Ez azért belefér, hogy sorban állunk reggel hatkor, aztán várjuk, kiesik-e valaki közülünk. Nyilván jobban kell figyelni, de azért szerintem már nagyjából megszoktuk ezt. Kevesebbet érintkezünk talán. Picit az ember jobban figyel ezekre – mondja Kovács Patrícia. Őt egyébként nem viselte meg ez a tavaszi időszak, úgy érezte, jól jött a kényszerszünet. Már előtte is azt érezte, hogy legszívesebben felülne egy repülőre, és vissza sem jönne Thaiföldről egy évig. Az ismert körülmények közt persze ezt tehette meg a legkevésbé, de azért úgy érezte, ki tudott kapcsolni.
Thuróczy szintén jól vette ezeket a hónapokat. – Három hónapig otthon voltunk, virágokat öntöztünk meg csilipaprikát ültettünk. Legalább a gyerekekkel tudtam lenni. Előtte havi 25-öt játszottam, most először zavarban is voltunk, hogy otthon vagyok esténként. Nem lehetett elbújni, elmenekülni abba, hogy most dolgozom, jöttek a gyerekek a napi négyezer nagyon izgalmas kérdéssel. És nem lehetett azt válaszolni, hogy most fáradt vagy, hiszen nem vagy fáradt – emlékszik vissza. Ennek ellenére aztán rögtön bele is vetette magát a munkába. A Szia, Életem! után augusztus végétől forgatja Bernát Szilárddal a Larry-t, ami Borsodban játszódik, egy nagyon más világ szerinte. – Az ilyen dolgokat imádom, ugrálni egyikből a másikba, el vagyok kényeztetve, boldog vagyok, hogy ennyi dolgot csinálhatok – teszi még hozzá. A Szia, Életem! 2021 nyarán kerül a magyar mozikba.
