A Gyurcsány és a hazugság szavaknak különleges a kapcsolata – mondta a szerdai könyvbemutatóján Gyurcsány Ferenc, aki új szerepben tűnt fel: A kereszt halála címmel bűnügyi regényt írt. – Úgyis megkapom, hogy politikusként miért ezt csinálom, de érdemes elválasztani, amikor az alaphivatásom nevében szólalok meg, és amikor felnőtt meséket írok – fogalmazott a DK elnöke, egykori miniszterelnök, akinek az említett hazugság a szerzői álnév apropóján jutott eszébe. A krimi írója ugyanis hivatalosan Kate Vargha. A megoldás egyszerű: Gyurcsány Ferenc az édesanyja – Varga Katalin – nevéből kreált alkotói én-t, és sokáig úgy gondolta, hogy nem oldja fel a rejtélyt, ám a várható közéleti támadások miatt mégis leleplezte magát.
Többet megismerhetünk Gyurcsány Ferencből, mint eddig – hangzott el a Magvető Caféban tartott bemutatón, ahol Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő, a kötet kiadója kérdezte a szerzőt. Ez a krimire is igaz lehet, de a beszélgetés is szolgált tanulságokkal: kiderült például, hogy Gyurcsányt „az övéi” erőszakos nyelvtannácinak tartják, de még így is maradtak helyesírási hibák a szövegben. – Sokan meglepődhetnek a könyv miatt, de leginkább engem lepett meg, mert nem tudtam, hogy ilyet tudok írni – fogalmazott a szerző, aki további műhelytitkokba is beavatta az egybegyűlteket.
Rendkívül gyorsan írt, olyan tempóban, mint a legnagyobbak, mondta büszkén Gyurcsány – „bár ők ennyi idő alatt jobbat írnak, mint én” –, és azt is elárulta, hogy a történet futás közben állt össze a fejében. A megszülető fejezeteket Dobrev Klára és Mihancsik Zsófia újságíró, szerkesztő olvasták elsőként, utóbbi szigorúan és sokat húzott a szövegből.
A szerző többször merített a saját családi életéből, így aki behatóbban szeretné megismerni a Gyurcsány família titkait, annak is érdemes fellapozni a regényt. Nem utolsósorban azért, hogy magunk elé képzelhessük a konyhában szorgoskodó Dobrev Klára alakját. Amikor az Abigél nevű főhős a konyhai foteljéről mint a saját „főzési pozíciójáról” beszél, akkor valójában a DK elnökének feleségét idézi meg: „Klára csak azért megy be a konyhába, hogy leülhessen egy székre, és beszélgessen, de még soha nem főzött életében” – leplezte le a DK egykori árnyékkormányának miniszterelnökét Gyurcsány Ferenc.
A regény első jelenetében egy súlyosan megsebesített csecsemőre bukkannak, a nyomozókra vár a feladat, hogy kiderítsék, ki ő, hogyan került egy viharos éjszakán az utcára, és ki akarta bántani. Nem Magyarországon játszódik a történet, mert a pártelnök szerette volna elkerülni, hogy a szereplők, a helyszínek felismerhetők legyenek, és így politikai jelentéssel telítődjön a történet. Egy fiktív európai városba helyezte a sztorit, azért nem valóságos helyszínt választott, mert egyetlen európai város életét sem ismeri annyira, hogy hitelesen írhasson róla. Eredetileg Grazra gondolt, de a regényírás miatt nem akart kiköltözni Ausztriába, „pedig biztosan sokan vannak, akik nem bánnák”. Kapaszkodókat így is adott az olvasónak – a kötetben és a bemutatón egyaránt: Észak-Olaszország, Svájc és Dél-Franciaország környékén kereshetjük a helyszínt.
Gyurcsány a vallásról és Jézusról
A könyv a vérség, vagyis a gyermekekhez való viszony, a hit, illetve a nemi identitás problémáját vizsgálja. A háromból a hit került fókuszba a könyvbemutatón. – A könyv tisztelgés az előtt a tény előtt, hogy minden emberi kultúra megteremtette a saját istenhitét – mondta Gyurcsány Ferenc. – Ebben az értelemben hívő vagyok, csak azt nem tudom, mi teremtettük-e az istent, vagy ő teremtett-e bennünket.
De nem hagyta sokáig kétségek közt hánykódni a közönséget. – Isten, az van. Akkor is, ha mi teremtettük, és akkor is, ha mi vagyunk az ő teremtményei. Az istenhit az emberi létezés egyik legnagyobb csodája és legnagyobb titka – mélyült el egyre lelkesebben a vallásfilozófiában a politikus, aki szerint a probléma ott kezdődik, amikor a hitből kanonizált vallás lesz, és az isteni tökéletesség találkozik az egyházi tökéletlenséggel. – Más a viszonyom a hithez, a valláshoz és az egyházhoz. Utóbbival néha pörölök, a hitet pedig csodálom. Ezt nem szabad összekeverni, de a riválisaim a politikai vitákban hajlamosak ezt megtenni – mondta.
Mindezek után Jézus sem maradhatott ki a beszélgetésből. Gyurcsány Ferenc a hivatalos teológiai tételekkel ellenkező meggyőződése – és ezt akár bibliai olvasatokkal is bizonyítaná –, hogy nem Jézus hozta létre az egyházat: „esze ágában nem volt sem új vallást, sem új egyházat alapítani”. És ha már idáig eljutottunk, az Ószövetség bosszúálló, illetve az Újszövetség könyörületes istene is szükségszerűen szóba került. Gyurcsány Ferenc a kettő közül utóbbi mellett tette le a voksát.
Lesz folytatás
– Nincs ember hit nélkül – fogalmazott a szemünk láttára teológussá átlényegült DK-elnök, aki mégsem lépett ki teljesen a bőréből, hiszen a Biblia-magyarázatból az állam és egyház elválasztásának fontosságára ugrott. „Nagyon egyetért” a distinkcióval, de ellenzi, hogy a vallást kilúgozzák a társadalomból, mert hitre mindenképpen szükségünk van. – A kultúránk keresztény, és nem jó, hogy nem ismerjük ezt a keresztény örökséget. A magyar konzervatív válasz nem jó, mert az erőszakosan hittérítő – helyezte politikai kontextusba a beszélgetést. – Nem téríteni kell, hanem birtokba venni azt a közös kincsünket, hogy hívő lények vagyunk. Mi nemcsak anyag vagyunk, van lelkünk és van hitünk az anyag mellett – foglalta össze ars poeticáját a szerző, aki a regényben a „hit legitimációjáról” beszél.
Nincs olvasó, aki ezek után ne rohanna a könyvesboltba, számukra pedig további örömhírrel is szolgált a szerdai esemény: A kereszt halála folytatódhat. A második rész ugyanannak a fiktív városnak az egyetemén játszódik majd, és két témát jár körül: a tudományos csalások és plágiumok ügyét, illetve a woke-kultúra és a liberalizmus küzdelmeit. Mégsem lehet felhőtlen az örömünk, hiszen bár az anyagok már összegyűltek, a rajongóknak mégis várnia kell a folytatásra, mert a politikai közbeszólt, az elmúlt hónapok közéleti eseményei miatt Gyurcsány Ferenc „elengedte a klaviatúrát”, és az alaphivatására koncentrál inkább.
A kereszt haláláról pénteken megjelenő lapszámunkban olvashatnak kritikát.
