Az elmúlt hónapokban figyelemreméltó jelenségnek lehettünk tanúi: a szélsőjobboldali radikális pártok látványosan megerősödtek a nyugat-európai országokban. Szeptember elején a német AfD történelmi győzelmet aratott egy tartományi választáson, míg nemrégiben Ausztriában a radikális Szabadságpárt szerezte meg a szavazatok többségét.
De vajon mit jelent ez globálisan? Egy ijesztő jelenség van kibontakozóban Európában? Milyen különbségek vannak a nyugat-európai és a magyar szélsőjobboldali retorikák között, és mik azok a közös motívumok, amelyek a francia, osztrák és német pártok programjaiban megjelennek? Hogyan képesek a szélsőjobboldali pártok politikai tőkét kovácsolni a gazdasági válságokból, és nem csupán a bevándorlásellenességre alapozva elérni a fiatal szavazókat? Mire van szüksége az EU-nak ahhoz, hogy hatékonyan fellépjen a radikális pártok által hangoztatott bevándorlási problémák ellen? Milyen felelőssége van a mérsékelt pártoknak a szélsőjobboldal előretörésében?
Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Horn Gáborral, a Republikon Intézet kuratóriumának elnökével, aki rávilágít arra is, hogyan tud Orbán Viktor hasznot húzni a nyugat-európai szélsőjobboldali pártok megerősödéséből.
