Nem akarnak Bejrútba vagy más, Dél-Libanonban található városokba bevonulni az izraeli szárazföldi csapatok – közölte kedden Daniel Hagari, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője, aki szerint a hajnali támadás nem megszállás, hanem rajtaütés és ezért igyekeznek minél gyorsabban végezni. Hagari szerint ugyanis a cél nem más, mint az, hogy a határ menti területekről kiszorítsák a Hezbollahot. Sokan azonban attól tartanak, hogy az Északi Nyilakra keresztelt izraeli hadművelet túlmutat ezen, és a zsidó állam nagyobb akcióra készül Libanon területén.
Ami az eddigi harci fejleményeket illeti, egyelőre nem tudni, hogy pontosan milyen konfliktussal nézünk szembe. Habár Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök júniusban még arról beszélt, hogy amint az IDF befejezi a Rafahban folytatott harcokat, észak felé veszi az irányt, hogy Libanonban belevágjon a Hezbollah elleni totális háborúba, az eddigi összecsapások egyáltalán nem utalnak „totális” háborúra. Az IDF egyébként hajnalban, amikor bejelentette az akciót, csupán „célzott és korlátozott” támadásról beszélt, melynek során a szárazföldi erőket a hadsereg légiereje és tüzérsége támogatja.
A CNN szerint a szárazföldi hadművelet megindítása után a libanoni határ közelében tüzérségi tüzet, drónokat és helikopterek hangját lehetett hallani, a libanoni oldalon lévő Aadaysit Marjaayoun falu irányából pedig több robbanást, füstfelhőt és fényvillanásokat láttak. Időközben egymásnak ellentmondó hírek jelentek meg arról, hogy az IDF egységei egyáltalán behatoltak-e Libanonba: a Hezbollah médiakommunikációs vezetője azt nyilatkozta, hogy nincsenek izraeli katonák az ország területén, az Al-Jazeera bejrúti tudósítója azt állította, hogy az IDF bement Libanonba, majd rövid tűzharc után távozott is onnan. Ezzel szemben az IDF arról tudósított, hogy heves összecsapások folynak az izraeli hadsereg egyik hadosztálya és a Hezbollah között Dél-Libanonban. Az izraeli hadsereg szerint a behatolásra már hetek óta készült a 98-as hadosztály, amely korábban részt vett a Hamász elleni harcokban is a Gázai övezetben.
Hogy mi is lehet Izrael célja a behatolással, egyelőre nem világos, mindenesetre az elmúlt hetekben történt izraeli nyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy valóban korlátozott akcióról van szó, amelynek céljai a következők. Izrael a támadással a Litáni-folyó északi partjára tolná vissza Hezbollahot, amely egy 25 kilométeres sávot jelentene az izraeli határtól. Emellett az izraeliek fontosnak tartanák, hogy a Hezbollah alagútrendszerét és tüzérségét is megsemmisítsék ezen a területen, ami egyáltalán nem ígérkezik könnyű feladatnak. A Hezbollah emberállománya ugyanis meghaladja az 50 ezer főt, ráadásul a síita párt kezében a becslések szerint legalább 100 ezer nem irányított rakéta van, de vannak olyan számok, amelyek 200 ezerre teszik az ilyen típusú fegyverek számát. Így a szárazföldi akcióval párhuzamosan az izraeli légvédelem folyamatosan le lesz kötve, különösen ha a Hezbollah – a Hamász október 7-i akciójához hasonlóan – túlterheléses támadással teszi próbára az izraeli légvédelmet. Izrael mindenesetre olyannyira komolyan veszi a mostani konfliktust, hogy az IDF felszólította az embereket Dél-Libanon egyes részein, hogy hagyják el otthonaikat. Az izraeliek szerint ugyanis minden olyan otthon, amelyet a Hezbollah katonai célokra használ, várhatóan célponttá fog válni.
Ilyen körülmények közepette számos világlap találgatja azt, hogy meddig eszkalálódhat a libanoni konfliktus, ha tovább folynak a harcok az ország területén. Túl azon, hogy Izraelnek milyen szándékai vannak, több elemző figyelmeztet: az sem mindegy, hogy mi lesz Teherán válasza az izraeli támadásra. Az eddigi jelek leginkább arra utalnak, hogy Iránban megosztott a felső vezetés, és míg Ali Manenei ajatollah és Maszúd Peszeskján elnök a konfliktus elkerülését tartaná jobb megoldásnak, addig a Forradalmi Gárda több tábornoka is úgy véli, hogy most kell visszavágni Izraelnek, míg az erőinek egy része le van kötve Gázában és Libanonban. Ezt az elgondolást támasztja alá az Egyesült Államok figyelmeztetése, mely szerint Irán hamarosan rakétacsapást indíthat Izrael ellen. A Fehér Ház egyik magas rangú tisztviselője szerint konkrét jeleket észleltek erre vonatkozóan – írta meg a Bloomberg.
Mindezzel természetesen az izraeli vezetés is tisztában van, így több elemző is arra a következtetésre jutott, hogy Izrael valószínűleg azért döntött egy korlátozott akció mellett, mert maga sem szeretne konfliktusba keveredni Iránnal. Ám az elmúlt hónapok eseményei többször is megmutatták, hogy a Netanjahu-kormány meglehetősen rugalmas tud lenni akkor, amikor a katonai céljairól van szó, így a gázai háborúban is a hadi helyzethez igazították a céljaikat. Ezért sokan arra figyelmeztetnek, hogy tovább eszkalálódhat a helyzet, ha Izraelt nem tartják vissza a szövetségesei.
