Zavarba ejtheti a nézőt Mészáros Márta első nagyjátékfilmje, az Eltávozott nap. Nem feltétlenül a történet vagy az elbeszélésmód miatt, bár a maga korában forradalminak is mondhattuk, és már ott volt benne minden, ami miatt ez a pályaút igazán rendkívüli. Megnéztük a filmet, utánanéztünk, hol is játszódik valójában, és még Kovács Kati főszereplővel is beszéltünk.
Falu kontra főváros
Mészáros múlt héten ünnepelte kilencvenedik születésnapját, ami nagyszerű apropó volt arra, hogy a 4. Budapesti Klasszikus Film Maratonon is levetítsék több művét. Köztük ezt az 1968-as filmet, amiben Kovács Kati indul neki Budapestről, hogy megkeresse őt rég elhagyó édesanyját. Meg is találja Várkúton, ahol viszont majdhogynem egyedül az anya nem látja szívesen. Nem is árulja el családjának, hogy a lányáról van szó, az unokahúgának hazudja őt, ami persze meglep mindenkit, de azért elfogadják a dolgot.
Rendkívül éles a kontraszt a fővárosi és a falusi közeg között. Előbbihez a fiatalság, (relatív) szabadság kapcsolódik, az ismerkedések, egyszóval a kora felnőttkor szépségei. A film egyik első jelenetében például Erzsi (Kovács Kati) barátnőjét, Marit (Pálos Zsuzsa) látjuk, amint bugyiban-melltartóban csókolózik barátjával (Körtvélyessy Zsolt) a Duna-parton. A szexuális forradalom évében megjelent film általában is felszabadultan nyúl a témához, a (testi) kapcsolatok itt kifejezetten gyorsan, ismeretlenül is kialakulhatnak. Ami persze szemben áll azzal a falusi világgal, ahol a pletyka, a másik megszólása, kibeszélése jelenti a hétköznapok rendjét. (Felötlik bennünk Németh László Gyász című regényének világa.)
Ettől retteg annyira Erzsi anyja (Horváth Teri) is, aki még férje és gyerekei előtt sem mer nyíltan szólni, az élete az alkalmazkodásról, mások kiszolgálásáról, az elfojtásokról szól. A film egyik legmegrendítőbb jelenete, amikor a falusi táncmulatságban látjuk őt. Erzsi épp édesanyja férjével (Szirtes Ádám) táncol, a helyi fiatalok is jobban el tudják engedni magukat, miközben a falu öregasszonyai talpig feketében ülnek egymás mellett, katonás sorban. Erzsi anyja pedig egyre idegesebben járkál fel-alá, riadtan pillant jobbra, balra, szemében közben csak gyűlnek a könnyek. Két különböző világ találkozik itt, Mészáros Márta filmjei pedig lehengerlő erővel mutatták meg az újat, a régivel szembehelyezkedőt.
Zátonyra futó kapcsolatok
Hősei később is erős, független nők voltak, akik hol bosszúsan, hol beletörődően fogadták, hogy minden percben újabb férfi ostromolja őket. Erzsinek éppúgy a nyomában vannak folyamatosan, ahogy mondjuk a Kilenc hónap Kovács Julijának. Utóbbi szerepben már Monori Lilit láthattuk, akinek főszereplésével egészen rendkívüli film készült: a való életben is várandós színésznő konkrétan a kamerák előtt adott életet fiának. De térjünk vissza a férfiakhoz, akik ezekben a filmekben jobbára mind gyermekesek, követelőzők és alig elviselhetőek. És mégis ez az akarnokság, ez a nők utáni kitartó koslatás hozza magával a sikert, amitől persze csak azt tanulják meg, hogy valóban ez az érvényesülés módja. A kapcsolatok pedig rövid úton zátonyra futnak, a gyors kielégüléseket hosszas szenvelgések követik, hogy aztán a nő lépjen, bizonyítva, hogy egyedül is megállja a helyét. Hogy egyedül kénytelen megállni a helyét. Ahogy a Kilenc hónapban, úgy az Eltávozott napban is ezt látjuk. Közben pedig végig szól a beat, még Bródy János és Szörényi Levente is feltűnik a filmben.
Kivételes bemutatkozás volt, érdemes visszanézni a több mint ötven évvel ezelőtti filmet, ami ugyanúgy elérhető a Filmión, ahogy a Kilenc hónap és Mészáros Márta több más remeke. (Olyan nagyszerű filmek, mint az Örökbefogadás, az Örökség, az Ők ketten, a Napló gyermekeimnek vagy a Napló szerelmeimnek. Fenn van a Szép lányok, ne sírjatok is, amit szintén vetítettek a Budapesti Klasszikus Film Maratonon. Leadták még emellett a Holdudvart is, ami az idén elhunyt Törőcsik Mari főszereplésével készült.)
Na de hol van Várkút?
Ami viszont zavarba ejthet bennünket, az az említett település neve: Várkút. Annyira átlagosnak tűnik, hogy akár fiktív is lehetne, a körülmények mégsem erre utalnak. Várkútra rákeresve egy besztercebányai falut találunk, a trianoni békeszerződésig Nógrád vármegyéhez tartozott, szlovák neve pedig Hradište. Valójában magyarul is Hradistyának hívták egészen 1899-ig, így aztán Fényes Elek 1851-es geographiai szótárában is ekként találjuk. „Tót falu Nógrád v.megyében: 16 kath., 592 evang. szorgalmatos lakosokkal, kik sok faeszközt készítenek.” Az Eltávozott nap viszont 1968-ban készült, szlovákiai faluról szó sincs benne, a településen kizárólag magyar szót hallunk. Ráadásul úgy is tűnik, közel vagyunk Budapesthez. Hősünk vonattal érkezik, mikor pedig leszáll, az állomásőr így szól be a központba „7:29-es elment.” Erzsi rákérdez nála, jön-e még aznap vonat Pestről? Nem jön több, érkezik a válasz. Úgy tűnik tehát, napi egyszer ugyan, de jön közvetlen járat a fővárosból. A településnek vasútállomása van, sőt, még helyközi buszjárata is, ami Erzsit beviszi a faluba.
Fényes Elek szótára Várkútról egyáltalán nem tud. A film viszont tovább segít bennünket, ugyanis mikor Erzsi az országutat rója, egy fiatalember leszólítja, majd nem sokra rá kifejti, hogy Várkút után nem sokkal Sirok jön, majd Recsk, szemben velük pedig a Mátra. Így már könnyebb dolgunk van, rá is bukkanunk Eger mellett Várkútra, ami ugyanakkor egyetlen utcának tűnik, Noszvaj településrészének. Noszvaj központjától három kilométerre található, „a területén található lakások száma körülbelül 1 darab.” Ez az eddigieknél is meglepőbb, hiszen a 68-as filmben még több utca volt, sőt, templom, falusi mulatság, lakosok szép számmal. A régebbi cikkek azt mutatják: fél évszázaddal ezelőtt vonattal is el lehetett jutni ide. A Figyelő közölt 1960. február 23-án egy ártájékoztatót, ami szerint Várkút megközelíthető vonattal, autóbusszal és gyalog. Ma már csak busszal, azt is persze Egerről vagy Noszvajról.
Egy természetkedvelő pár romantikus esküvője
Várkút ma gyönyörű erdős rész és egyetlen, hatvankét főt befogadni képes turistaház, ami viszont igencsak kedvelt turista egyesületek körében, sőt, a településrész honlapja szerint „egy természetkedvelő pár” romantikus esküvőt is tartott itt néhány éve. Várkút a honlap szerint azonos a Bükki Nemzeti Park területén található turistaházzal, „személygépkocsival vagy külön busszal érkezők készüljenek fel rá, hogy lassan és körültekintően lehet az úton haladni, helyenként mélyebb vízmosások vannak. A betonút elhagyását követően ca. 10 perc az út a házig.”
Miután több túraútvonalat is találunk Sirok, Recsk és Várkút érintésével, még biztosabbnak tűnik, hogy ha Várkútról beszélünk, akkor a Síkfőkút melletti másik Noszvajhoz tartozó részről van szó. Településről viszont sehol nincs szó, így feltehetjük, hogy valóban csak Mészáros Márta filmjében éltek itt ennyien. Ezt sugallja például a Pesti Napló 1928. október 12-ei cikke, amiben a következőket olvassuk: „A Bükköt járó turisták közül sokan a legújabb időkig alig ismerték Várkút vidékét. A központi forgalomból kiesett, turistakultúrája nem volt: nem csoda, ha a turisták elkerülték. Néhány évvel ezelőtt vonták be az egriek ezt a szép vidéket a forgalomba, amikor Isaák Gyuláról elnevezve menedékházat létesítettek Várkúton. A menedékház a várható, nem túlságosan nagymérvű forgalom követelményeihez képest két szobában húsz hálóhellyel rendelkezett; a forgalom azonban rácáfolt a várakozásokra és most az Egri Bükk Osztály hozzáfogott, hogy várkúti menedékházát kibővítse.”
Az 1929-es Turisták Lapja szintén nem falut emleget: „a Vár-hegy nyergében levő kunyhónál jobbra térő széles kocsiúton leereszkedünk a Várkúthoz (510 m), mely a Vár-hegy csúcsának déli oldalán, hosszú, kies réten fekszik. Az erdő koszorúzta rét délnyugati sarkában, sziklás talajból fakad a bővizű, kristálytiszta forrás; fölötte pár lépésre a Magyar Turista Egyesület Egri Bükk Osztálya gyopáros-címeres jelvényével ékesített díszkapu alatt áthaladva az »Isaák Gyula« menedékházba érünk, melynek három nagy szobája 60 személy részére nyújt kényelmes szállást.”
Kovács Kati: Teri megjósolta, hogy hatvan évig fogok élni
Hogy megtudjuk, mi a helyzet valójában, felhívtuk Kovács Katit, akinél a forgatás egykori részleteiről érdeklődünk. Több mint ötven év távlatából a helyszínre már nem emlékszik pontosan, így arra sem, Várkút valós település volt-e akkoriban. Mint mondja, emlékei szerint Sirok mellett forgattak. – Pontosan emlékszem a fiatalember arcára, akivel az egyik jelenetben az országúton találkoztunk. Várkútra már nem, a fiú arcára teljesen – mondja Kovács Kati, aki nagyon békés, nyugodt forgatást emleget. Mészáros Márta úgy viselkedett, teszi hozzá, „ahogy a nagykönyvben meg volt írva”, folyamatosan viccelődtek, felszabadultak lehettek. Szemben mondjuk Bacsó Péterrel, aki rendezőként rendre azt mondta nekik, hogy nem figyelnek eléggé oda. Pedig figyeltek ők, csak „fiatal csikók” voltak, bele kellett még jönniük a filmezésbe. A kőszínház egy sokkal komorabb világ volt, ott tényleg nagyon kellett koncentrálni, de a film más, ott azonnal lemérhető minden, így az is, hogyan fognak tudni együtt működni – jegyzi meg.
Várkút Nagy-Egednél, a Várhegy oldalán fekszik, és bár Siroktól nem messze, de pont az ellenkező irányba kell haladni Egertől. Recsk után következik Sirok, majd Egerbakta, aztán Egert követően Noszvaj. Tehát Kovács Kati is valószínűsíti, hogy Várkút a forgatás idején sem volt lakosokkal rendelkező falu, csak jól hangzott a név, képzeletben áttették hát azt Sirok mellé. Jó szívvel emlékszik egyébként szereplőtársaira, így Horváth Terire is. – Ő két forgatás közben megjósolta nekem, hogy hatvanéves koromig fogok élni. Nagyon édes volt, ahogy mondta, hogy jaj, nem mondja, inkább nem mondja, hogy mit látott a jövőmben – idézi fel az énekesnő nevetve. Szerencsére ez a jóslat nem jött be, egy hónap múlva már a hetvenhetedik születésnapját köszöntheti. – Azért nem nagyon hittem soha az ilyen jóslásokban. Sokan jelentkeztek előre, hogy majd megmondják, milyen sikere lesz egy filmemnek. Mondtam is mindig, hogy jaj, inkább ne mondd meg – fűzi hozzá. Úgy tartja, nem is lehet kiszámítani előre, mit hoz a jövő, „ezt a mobiltelefont is ki látta volna előre, hogy ilyen könnyedséggel fogunk egymással a távolból beszélni?”
Az utóbbi hetekben Törőcsik Marira is sokat gondolt az énekesnő, akivel egy másik Mészáros Márta-filmben, az 1969-es Holdudvarban dolgoztak együtt. – Mari kedvessége rettentően hiányzik, telefonon sokat beszélgettünk az elmúlt években – idézi fel. – Hogy az élet vége mindig ugyanaz, ez rettentően borzasztó, ezt nem lehet feldolgozni – teszi hozzá. A régi közös munka után másfelé sodorta őket az élet, de aztán jóval később újra találkoztak egy műsorban, újra felvették a kapcsolatot, „mindig mondta Mari, mennyire szeret engem”. Megrendülten is látta Kovács Kati, ahogy a Budapesti Klasszikus Film Maraton plakátjaival a már elhunyt Törőcsikre, régi barátnőjére emlékezett.
Nyomozásunk közben belebotlunk egy 2009-es Népszabadság-cikkbe is, ami az említett másik településről tudósít: „Visszaköltözik a középkor a siroki barlangvárba.” Kifejezetten izgalmas környéknek tűnik, s azt olvasni, a siroki vár valaha Eger egyik elővédjének számított, a vár egyik úrnőjéről pedig még kísértettörténet is szól. Belefogtak ekkor a siroki palóc tájház felújításába is, a beruházásoktól pedig a kétezer lelkes falu és környéke turisztikájának fellendülését várták. Amibe nyilván beleérthetjük Várkutat is. Tekintetünk olvasás közben a cikk melletti gyászhírre siklik: mély megrendüléssel tudatják, hogy Horváth Teri Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész 2009. március 6-án, életének 80. évében elhunyt. Ha már szellemhistóriát említettünk: kísérteties, megrendítő véletlen. Kedve is támad az embernek rögtön újranézni a filmet, Kovács Kati nyerseségében lenyűgöző alakítása mellett még inkább figyelve már Horváth Teriére, a film valóban másik csúcspontjára. Fantasztikus színésznő, megérdemel ő is minden figyelmet.
