A Music Hungary Szövetség (MHSZ) és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) közlése szerint az új kata-törvény miatt, amelyet a kormány hétfőn nyújtott be az Országgyűlésnek, és kedden már el is fogadtak, 150 ezer kreatívipari vállalkozó marad szeptember 1-től az iparági sajátosságoknak megfelelő adózási forma nélkül. Az MHSZ és BKIK kedden közleményben írta meg, hogy a meglévő adózási formák nem felelnek meg az alkotóknak és a kreatív iparban dolgozóknak, hiszen ők projektalapon végzik a munkájukat, amely nem felel meg sem a munkaviszonyban, sem a vállalati keretben végezhető tevékenységeknek. Egy-egy megbízás (filmprodukció, turné, előadás, publikáció) időtartama hetekben, hónapokban mérhető, így munkaviszony nem létesül, az elérhető jövedelem azonban alacsonyabb annál, amire cégstruktúrát lenne érdemes felépíteni.
Mint azt Décsy Esztertől, a Music Hungary Szövetség munkatársától megtudtuk, a zeneiparban jelenleg nagyjából 80 000 katás vállalkozó dolgozik, zenészektől menedzsmenteken át független kiadókig, de a hang- és fénytechnikusok, színpadtechnikusok, roadok is főképp ezt a vállalkozási formát választják, hiszen az alkalmazotti munkaviszony egyáltalán nem felel meg az iparági sajátosságoknak. – A kata-rendszer ilyetén átalakítása sajnos kizárja a teljes kreatív szektort, hiszen szinte kizárólag cégek (fesztiválok, menedzsmentek, kiadók, szervezők, stb.) felé történik a számlázás. Az átalányadó sajnos sokkal magasabb anyagi és adminisztratív terhet fog a vállalkozókra róni, ami két év pandémia és teljes leállás után olyan, mintha az amúgy is kivéreztetett szakmának adna még egy döfést – mutat rá Décsy Eszter. – Sajnos így is komoly problémákkal küzd a szektor, sokan mentek tönkre, hagyták el a pályát, így a szakemberhiány mértéke nagyon magas, a tartalékokat mindenki felélte ez alatt a két év alatt, és még legalább egy év lenne, mire egyenesbe jönne a szektor, de közben megérkezett az infláció is, ami ezt a folyamatot erősen hátráltatja.
A szakember szerint ha még több anyagi terhet kap a szektor, azt már alig fogja bírni, ráadásul azt sem szabad elfelejteni, hogy a szektoron kívül, az átlagos zenehallgató és koncertre járó is meg fogja érezni a megemelkedett költségeket, ha máshogy nem, a jegyárakon. – A kata-rendszer bevezetése anno legendásan kifehérítette, nem csak a zeneipart, de más szakmákat is. Amennyiben nem lesz megfelelő alternatíva, nem kizárt, hogy növekedni fog az adóelkerülés is, ami rengeteg mindent fog megnehezíteni – hangsúlyozza Décsy Eszter.
Az MHSZ munkatárs a Magyar Hangnak elmondta, egyelőre nem látják még tisztán, milyen lehetőségek lesznek majd a sokkal kedvezőtlenebb átalányadó mellett. – Igyekszünk elérni, a BKIK-val közösen, hogy a kreatív szektor az iparági sajátosságoknak megfelelő adózási formát kapjon, legyen az akár a kata-rendszer, akár egy teljesen új rendszer, valamint igyekszünk elérni, hogy a most elfogadott törvényt módosítsák, még a hatályba lépése előtt.
A színházi szakmát is komolyan érinti a kata módosítása. A Magyar Színházi Társaság ügyvezető titkára, Vajda Márta szerint a kőszínházaknál körülbelül 1-1500 embert érint az átalakítás. – Nagyobb a probléma a szabadúszóknál és a függetleneknél, ahol minden egyes darabra, előadásra külön, jellemzően katás szerződést kötöttek eddig a művészek, munkatársak. Ezt most más szerződéssel kell megoldani. Hogy kinek melyik az előnyösebb, azt mindenkinek a saját könyvelőjével kell eldönteni. Egy biztos, a foglalkoztatók nem tudják átvállalni a forma módosításból adódó többletköltségeket, tehát a foglalkoztatottak mindenképpen rosszabbul járnak – fogalmaz a szakember.
A Magyar Színházi Társaság leginkább azt nehezményezi, hogy az intézkedéseket egyeztetés nélkül, az adóév közepén hozták meg. – Nem tudni, ez az intézményekre hogyan hat ki, miközben az energiahordozók árának növelése, meg egyáltalán az infláció (díszlet-jelmez beszerzés, előállítás drasztikus növekedése) egyébként is számos nem várt többletköltséget ró a színházakra – mondja Vajda Márta.
