Újra megéri otthon sütni a kenyeret?

Két és fél éve, a járvány első hulláma idején, nem csupán az önjelölt virológusok száma ugrott meg látványosan, de néhány hét leforgása alatt a tízmillió kovászos pék országa is lettünk. Aki tehette, kenyeret sütött magának a karanténban, a lendület azonban hamar alábbhagyott, és a második-harmadik hullámra jórészt feledésbe merültek a házi készítésű veknik. Mára kiderült, korai volt felhagyni a mesterséggel. Az infláció lelkesebben falja fel a tartalékainkat, mint az élesztőgombák a lisztet (és ugyanolyan savanyú ízt hagy maga után, mint a tejsavbaktérium). Az élelmiszerárak emelkedését tekintve az európai élbolyhoz tartozunk, a pékárut illetően pedig toronymagasan vezetünk: az Eurostat adatai szerint 66 százalékkal, hazai felmérések alapján azonban több mint a duplájára drágult tavaly szeptember óta a kenyér.

Ahány ház (és főleg ahány üzlet), annyi kenyér, nem könnyű átlagot vonni, hiszen egy íztelen ipari veknit ugyanúgy kenyérként adhatnak el, mint a komoly műgonddal és törődéssel készített kovászos társát, a tendencia azonban egyértelmű. Egy 1 kilogrammos, átlagos bolti fehér kenyérért tavaly ősszel 350-400 forintot fizettünk, ma ugyanez 800 forint fölött mozog. Találunk természetesen olcsóbban is, ám az alapanyagok drágulása miatt a 600 forint alatti kilós ár minőségi kompromisszumra kényszeríti a fogyasztókat. Felfelé pedig a csillagos ég, de legalábbis a pékség plafonja a határ: egy magokkal, vagy olívával, esetleg áfonyával és dióval felturbózott veknikért akár 2000–2500 forintot is elkérhetnek kilónként.

Magyar Hang Plusz

A szomszédban olcsóbb?

Sokan mondják, hogy aki a nyugati vagy északi határ 50 kilométeres körzetében lakik, annak érdemes Ausztriában vagy Szlovákiában vásárolnia. De tényleg így van?

Megváltozott ugyan a motiváció, de ilyen árak mellett lassan ismét divatba jöhet a házi sütés, még akkor is, ha az energiaköltséget sem hagyhatjuk ki az alkotási folyamatból.

• Mennyiből jön ki ma az otthon sütött kenyér?
• Mennyi energiát kell hozzá felhasználni?

A teljes cikket a Magyar Hang október 28-án megjelent, 2022/44. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!