A hatalom a népé!?

Némi optimizmusra ad okot nemzeti ünnepünkhöz közeledve, hogy várhatóan nem a pártok uralják az utcát a megemlékezéseken. A Fidesz ezúttal nemhogy békemenetet nem szervez, központi gyűlést sem tart. A miniszterelnök október 23-án Zalaegerszegen beszél a Mindszenty József bíboros életét bemutató látogatóközpont avatásán. Orbán Viktor aligha erre hegyezi majd ki a mondanivalóját, de a magyar keresztény egyházak mai vezetői erőt meríthetnének a bíboros példájából, aki akkor védte sziklaszilárdan, tántoríthatatlanul a katolikus egyház autonómiáját az állammal szemben, amikor ezzel nem csupán a világi hatalom anyagi támogatását, hanem a személyes szabadságát, a testi épségét kockáztatta.

A kormánypárt tehát a megélhetési válság kibontakozása közben inkább „elengedi” az 1956-os forradalom kitörésének idei évfordulóját, s az áprilisi hideg zuhany után az ellenzék sem érzi úgy, hogy bármilyen erődemonstráció élére kellene állnia. Az ünnep így akár vissza is kerülhet azokhoz, akik a forradalmi hagyomány hordozói minden időben: a fiatalokhoz, a tanáraikkal szolidáris diáksághoz, akik kinyilváníthatják igényüket a magyar jövő formálására. Miért ne lehetne az esélyegyenlőtlenségeket kisimítani igyekvő, a tehetségeket felkaroló, modern, mindenki számára elérhető minőségi közoktatás követelése olyan nemzetegyesítő ügy, mint 1848 márciusában a felelős magyar kormány, a törvény előtti egyenlőség vagy a cenzúra eltörlése volt!

A teljes cikket a Magyar Hang október 21-én megjelent, 2022/43. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!