Politikai döntésnek tudják be a lapunk által megkérdezett elemzők azt, hogy a Fidesz idén nem szervez budapesti megemlékezést október 23-án, és így Orbán Viktor miniszterelnök sem tart a fővárosban ünnepi beszédet (Zalaegerszegen fog beszélni, egy rendezvényen). Abban ugyanakkor megoszlik a véleményük, kell-e jelentőséget tulajdonítani a fővárosi kormányfői szónoklat elmaradásának, vagy sem.
Zárug Péter Farkas úgy véli, a Fidesz döntésének nincs nagy jelentősége. Emlékeztetett, hogy október 23-ra már meghirdettek egy tüntetést, amely mellé minden bizonnyal nem akart a Fidesz egy másikat. Ezáltal elkerülhető, hogy a résztvevők, megemlékezők felhevült érzelmi állapota esetleg atrocitásokhoz vezessen. Szerinte a kormánypárt bölcs döntést hozott. A politikai elemző egyébként az atrocitások apropóján emlékeztetett Hollik Istvánnak, a Fidesz kommunikációs igazgatójának mai nyilatkozatára. Hollik ebben arról beszélt, hogy „tizenhat éve az utcán gyurcsányista kardlapokkal találkoztunk”.
Rajnai Gergely: Népszerűtlenebbek a Fidesz témái a fővárosban
Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint a Fidesz mindig tisztában van azzal, milyen a megítélése az általa preferált ügyeknek a választók körében. A jelenlegi helyzetben látványos, hogy a fővárosban változott a közhangulat, a saját témái népszerűtlenebbek, mint máskor. A nemzeti ünnepek kampányon kívül is kampányesemények. Arra a Fidesz mindig figyel, hogy saját rendezvényei többnek, nagyobbnak látszódjanak, mint az ellenzéké. Valószínűleg úgy ítélik meg, hogy egy saját rendezvénnyel kisebb tömeget tudnának megmozgatni, és tarthatnak attól, hogy atrocitások történhetnének az ő megemlékezésükre ellátogatók és a más rendezvények résztvevői között – magyarázta. A pedagógusok október 23-ra meghirdetett demonstrációja kapcsán a Méltányosság elemzője azt mondta: az elégedetlenek számát az emberek gazdasági helyzetének romlása növeli, és nem a pedagógustüntetések.
A nemzeti konzultáció időzítése kapcsán azt is megjegyezte: a Fidesz olyan témákban szokott konzultációt indítani, amely mögött már konszenzus van. Valószínűsíthetően azt mérhette a kormánypárt, hogy az emberek szerint az Ukrajnában zajló háború nagyon rossz Magyarországnak. Ebben az időszakban gyűrűzik be az országba a gazdasági válság, különösen a rezsiárak miatt, részben a háború, részben más okok következtében. Emiatt kell egy narratíva, amely alkalmas a felelősség hárítására. Megjegyezte, a Fidesz a nemzeti konzultációt korábban is narratívaalkotó eszközként használta.
Ember Zoltán: kockázatkerülő magatartás
Ember Zoltán, az Iránytű Intézet elemzője szerint nem véletlen, hogy Orbán Viktor idén október 23-án nem tart ünnepi beszédet a fővárosban. Nem lehet attól elvonatkoztatni, hogy több demonstráció is volt a fővárosban, ám egyiket sem a Fidesz mellett szervezték – mutatott rá. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az olyan autokrácia irányába mozduló politikai erők esetében, mint amilyen a Fidesz, a forradalomhoz való viszony hosszútávon egyre problémásabbá válik.
Az elemző úgy véli, hogy nem arról van szó, hogy a Fidesz ne lenne képes megszervezni egy október 23-i rendezvényt, szerinte még csak attól sem kellene különösebben tartania, hogy az botrányba fulladna. Ám a Fidesz mindenféle kockázatot szeretne elkerülni. Ha ugyanis kevesebben mennének el a Fidesz rendezvényére például a gazdasági helyzet miatt, az rosszul venné ki magát. Továbbá – folytatta – a Fidesz még emlékszik arra, mi történt Gyurcsány Ferenccel 2006 őszétől kezdődően, ezért próbálja az erejét arra fordítani, hogy a társadalmi elégedetlenséget átcsatornázza az európai uniós szankciókra. Erre eszköz a párt konzultációs kezdeményezése. Úgy véli, arról sokat lehet beszélni, hogy ez a kép mennyire hamis, de politikai termékként megállja a helyét.
Árnyékkormány: üzenet az ellenzéknek
Mindhárom szakértőt kérdeztük az ellenzék legaktívabbnak mutatkozó pártja, a Demokratikus Koalíció árnyékkormány-kezdeményezéséről. Ezzel kapcsolatban Ember Zoltán rámutatott: a pártnak a megalakulása óta ugyanaz a törekvése, az ellenzéken belül egyeduralkodó gyűjtőpárttá szeretni válni. Az elemző úgy látja, hogy a DK-ban úgy érzékelték, hogy nem kell tovább szemérmeskedniük, ezért diktálhatják az iramot. Emellett külföldi szereplők előtti fellépésre is jó lehetőségeket rejt magában az árnyékkormány kezdeményezése. Úgy véli, hogy ezzel a párt támogatottsága növekedhet, ám jelenleg csak az „ellenzéki torta” újraosztása zajlik.
Rajnai Gergely szerint az árnyékkormány életre hívásának közvetlen hatása még nem érzékelhető, hosszútávon lehet hatása a közvéleményre. Az ellenzéken belül folyó harcokban viszont van jelentősége. Felvetésünkre, hogy mennyire tudható be az árnyékkormányban viselt „szerepnek” Dobrev Klára és az Olaf Scholz német kancellárral között létrejött találkozó, az elemző azt felelte: az Dobrev európai parlamenti képviselői munkásságából következett.
Zárug Péter Farkas úgy látja, Gyurcsány Ferenc pártjának kezdeményezése egyelőre csupán kommunikáció. Szerinte a pártelnök ezzel tette világossá, hogy vége az ellenzéki összefogásnak.
A Telex gyűjtése szerint az elmúlt 12 évben csupán pár olyan év volt, amikor Orbán nem mondott beszédet október 23-án. Például 2011-ben egy uniós csúcstalálkozó miatt hagyta ki az állami ünnepséget, 2020-ban pedig a koronavírus miatt elmaradtak a rendezvények. Ugyanakkor 2021-ben, fél évvel a közelgő választások még Békemenet is volt a kormányfő beszéde előtt.
