A zöldpolitikusok bukása

A június 9-ei európai parlamenti választásokon mind a két magyarországi zöldpárt összeomlott. Az LMP még az egy százalékot sem volt képes elérni, a Párbeszéd pedig a DK-val és az MSZP-vel alkotott közös lista méretes kudarcának volt részese. Azóta mindkettő reménytelen helyzetbe került, támogatottságuk a felmérések szerint a 0–1 százalékos tartományban található. A választási balsikernek mélyebb okai is vannak a magyarországi ügyetlenkedések, hibák és a Tisza Párt áradásán túl.

Külföldön sem egyszerű a környezetvédelemért, a klímaváltozás hatásainak enyhítéséért fellépő zöldpártok helyzete. Nyugati típusú politikai rendszerekben szoktak érdemi politikai befolyást megszerezni, vagyis a törvényhozásokba bejutni és a kormánykoalíciók részese lenni. Az azonban már nem jellemző, hogy a legnagyobb kormánypárttá tudnának válni, és miniszterelnököt állítanának, bár akad kivétel: a németországi Baden-Württemberg tartománynak 2011 óta zöldpárti miniszterelnöke van Winfried Kretschmann személyében. Az 1970–80-as évek idegenkedése után a hagyományos, nagyobb pártok – még ha mérsékeltebb hangszerelésben is – egyre több pontot vettek át a zöldpártok programjaiból, amelyek kormánypártként az elitek részeivé váltak, és az esetleges népharag immáron őket sem kerülte el. Továbbá a zöldpártok a „továbbra is jól akarunk élni” és a „környezetet meg kell védeni” dilemmájában találják magukat. Nem elég ugyanis azt mondani egy zöld kormánypártnak, hogy fel kell számolni a környezetkárosító gyárakat, fékezni kell a mezőgazdaság környezeti hatásait, azt is meg kell tudni mondani, hogy a környezetvédelmi politika miatt állásukat vesztő munkavállalók hol helyezkedjenek el a jövőben, vagy miként maradjanak a felszínen a mezőgazdasági termelők. A zöldpártok további nehézsége a konjunktúraérzékenységük: amikor a közvéleményt jobban izgatja a klímavédelem – például a fukusimai atombaleset, Greta Thunberg „Friday for Future” mozgalma idején –, akkor a zöldpártok is képesek az átlagosnál jobb választási szereplésre. Amikor azonban visszaleng az inga, akkor a Green Deal miatti düh következtében – így a 2024-es EP-választásokon is – a zöldpártok érdemben meggyengülnek. Természetesen országspecifikus okok is hozzájárultak a visszaeséshez. – Németországban az úgynevezett „fűtési törvény” rettenetesen rossz kommunikációja miatt is előállt népszerűségcsökkenés azóta is sújtja az ottani zöldpártot –, ám az alaphelyzet mégiscsak az, hogy zöld alapállásból politizálni eleve nehezített pálya.

• Miért kellett Magyarországon két évtized, míg egy zöldpárt bejutott a parlamentbe?
• Mi mutatja, hogy az LMP sorsa megpecsételődött?
• Mi a nem túl megnyugtató a bukásban?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap szeptember 5-ig kapható 2024/35. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!