Hiába verték Rajkot, a szovjetek segítségét kellett kérjék Rákosiék

Hiába verték Rajkot, a szovjetek segítségét kellett kérjék Rákosiék

Rajk László 1947. március 15-én még belügyminiszterként a parlament előtt (Fotó: Fortepan/Berkó Pál)

Hetvenöt éve, 1949. szeptember közepén ítélte halálra, illetve súlyos börtönbüntetésre a népbíróság Rajk Lászlót és társait. Az események mögött máig sok a rejtély. Mik voltak a koncepciós per előzményei, miért tett vallomást Rajk? Erre igyekeztünk választ keresni.

Ki az a Wagner? – kérdezte szigorú tekintettel Péter Gábor altábornagy, az Államvédelmi Hatóság vezetője. 1949. május 24-e volt, a földművelésügyi minisztérium kommunista sajtófőnöke, Szász Béla, akit néhány órával korábban fogtak le, majd szállítottak be az ÁVH Szabadság-hegyi (ma és korábban Svábhegy) titkos villájába, nem tudta a választ. Még az is felmerült benne, mint emlékiratában olvashatjuk, hogy „valami gyermeteg idétlenkedés áldozata lettem, fölültetnek, bolondot űznek velem”.

Szemben a demokráciával

Egy nyomozó nem sokkal ezután gumibottal megtalpalta, majd újabb meglepetés érte: szembesítették Szőnyi Tiborral, a Magyar Dolgozók Pártja káderosztályának a kínzásoktól összetört vezetőjével, aki azt a meghökkentő vallomást tette, hogy Szász kémüzenetet hozott neki az amerikaiaktól. Szász Béla akkor még kifejezetten a volt pártfunkcionáriusra haragudott: „úgy tűnt nekem, Péter Gábort és embereit Szőnyi ültette fel, talán azért tett ellenem hamis vallomást, hogy valaki mást fedezzen”.

Valószínűleg hasonlóan érzett Rajk László is, aki egyszerre tarthatta félreértésnek és részben személyes bosszúnak őrizetbe vételét. A külügyminisztert, a Magyar Dolgozók Pártja vezető politikusát egy héttel Szász Béla után, 1949. május 30-án este Péter Gábor személyes vezetésével hurcolta el a lakásáról egy ÁVH-s különítmény. A miniszter ellenállt, erőszakot alkalmaztak. Rajkné Földi Júlia éppen néhány hónapos kisfiukat fürdette. A politikust az államvédelem Eötvös úti titkos villájában kész helyzet fogadta: nem sokkal korábban letartóztatott elvtársai ellene vallottak, amerikai ügynöknek nevezték. Rajk, aki a Horthy-korszakból jól ismerte a nyomozók rutinmódszereit, következetesen tagadott, a vele szemben terhelő állításokat megfogalmazó rabokat pedig felszólította, hogy nézzenek a szemébe.

• Mi volt a Rajk-ügy kiindulópontja?
• Ki volt az a Wagner?
• Rajk életének milyen homályos pontjai tették alkalmassá a szerepre?
• Miért vallott végül?
• Hogyan rázta meg a komunistákat a per?
• Miért semmisítettek meg minden anyagot az ügyben?

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!

Hiába verték Rajkot, a szovjetek segítségét kellett kérjék Rákosiék

Hiába verték Rajkot, a szovjetek segítségét kellett kérjék Rákosiék

Rajk László 1947. március 15-én még belügyminiszterként a parlament előtt (Fotó: Fortepan/Berkó Pál)

Hetvenöt éve, 1949. szeptember közepén ítélte halálra, illetve súlyos börtönbüntetésre a népbíróság Rajk Lászlót és társait. Az események mögött máig sok a rejtély. Mik voltak a koncepciós per előzményei, miért tett vallomást Rajk? Erre igyekeztünk választ keresni.

Ki az a Wagner? – kérdezte szigorú tekintettel Péter Gábor altábornagy, az Államvédelmi Hatóság vezetője. 1949. május 24-e volt, a földművelésügyi minisztérium kommunista sajtófőnöke, Szász Béla, akit néhány órával korábban fogtak le, majd szállítottak be az ÁVH Szabadság-hegyi (ma és korábban Svábhegy) titkos villájába, nem tudta a választ. Még az is felmerült benne, mint emlékiratában olvashatjuk, hogy „valami gyermeteg idétlenkedés áldozata lettem, fölültetnek, bolondot űznek velem”.

Szemben a demokráciával

Egy nyomozó nem sokkal ezután gumibottal megtalpalta, majd újabb meglepetés érte: szembesítették Szőnyi Tiborral, a Magyar Dolgozók Pártja káderosztályának a kínzásoktól összetört vezetőjével, aki azt a meghökkentő vallomást tette, hogy Szász kémüzenetet hozott neki az amerikaiaktól. Szász Béla akkor még kifejezetten a volt pártfunkcionáriusra haragudott: „úgy tűnt nekem, Péter Gábort és embereit Szőnyi ültette fel, talán azért tett ellenem hamis vallomást, hogy valaki mást fedezzen”.

Valószínűleg hasonlóan érzett Rajk László is, aki egyszerre tarthatta félreértésnek és részben személyes bosszúnak őrizetbe vételét. A külügyminisztert, a Magyar Dolgozók Pártja vezető politikusát egy héttel Szász Béla után, 1949. május 30-án este Péter Gábor személyes vezetésével hurcolta el a lakásáról egy ÁVH-s különítmény. A miniszter ellenállt, erőszakot alkalmaztak. Rajkné Földi Júlia éppen néhány hónapos kisfiukat fürdette. A politikust az államvédelem Eötvös úti titkos villájában kész helyzet fogadta: nem sokkal korábban letartóztatott elvtársai ellene vallottak, amerikai ügynöknek nevezték. Rajk, aki a Horthy-korszakból jól ismerte a nyomozók rutinmódszereit, következetesen tagadott, a vele szemben terhelő állításokat megfogalmazó rabokat pedig felszólította, hogy nézzenek a szemébe.

• Mi volt a Rajk-ügy kiindulópontja?
• Ki volt az a Wagner?
• Rajk életének milyen homályos pontjai tették alkalmassá a szerepre?
• Miért vallott végül?
• Hogyan rázta meg a komunistákat a per?
• Miért semmisítettek meg minden anyagot az ügyben?

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!