Szinte biztos, hogy a hazai hírszerzésnek nem volt tudomása a magyar céget is érintő „személyi hívó-akcióról” – mondta több biztonsági szakember egybehangzóan a Magyar Hangnak. Mint arról lapunk több cikkben is beszámolt, kedden robbanássorozat rázta meg Libanont, melyben közel háromezren megsebesültek és sajtóértesülések szerint 12 ember életét vesztette. Az áldozatok túlnyomórészt a Hezbollah tagjai, de vannak köztük civilek, a hírek szerint pedig meghalt egy 10 éves kislány is, amikor apja személyi hívója felrobbant.
Libanoni és izraeli hírforrások szerint a Moszad (vagy valamely más izraeli szolgálat) lépett akcióba, és félórán belül robbantották fel a Hezbollah-terrorszervezet által néhány hónapja használt személyi hívókat – valószínűleg azért, mert az iszlamista terrorszervezet több tagja is gyanakodni kezdett a meghackelt készülékekre.
Később az is kiderült, hogy a történteknek magyar vonatkozása is van: a magyar szlengben csipogónak, angolul pagernek hívott eszköz – a pager-A924-es típus – a tajvani Apollo Gold márkajelzését viseli. A tajvani cég gyorsan jelezte, hogy a gyártás és bizonyos régiókban a terjesztés nem az ő feladatuk, hanem a budapesti székhelyű BAC Consulting Kft-é volt.
Frissítés: Cikkünk megjelenésével egy időben írta meg a Telex, hogy a személyhívókat egy bolgár cég adhatta tovább a Hezbollahnak, a magyar vállalkozást pedig csak papíron használták. Közben a magyar hatóságok is meggyőződtek arról, hogy a cég kereskedő-közvettéssel foglalkozik, nincs magyarországi gyártó- és telephelye, a hivatkozott eszközök pedig sosem jártak Magyarországon.
„Nem hinném, hogy a Moszad egy ilyen akció előtt bármilyen más országot bevonna vagy engedélyeket kérne. Izraael nem hoz ilyen helyzetbe senkit, ugyanis az terrorizmus állami szinten történő támogatása lenne a partner részéről” - mondta lapunknak Kis-Benedek József biztonsági szakértő, aki azt is kétli, hogy a hazai hírszerzés tudott volna az akcióról, azt pedig végképp kizártnak tartja, hogy Magyarországon telepítettek volna robbanószerkezetet a csipogókba, vagy hackelték meg működésüket.
Folyékony detonátort használtak?
Az ilyen eszközöket a határon is átvilágítják, és ott biztosan lebuktak volna, ami óriási hiba lenne egy titkosszolgálati akció során – mondta a szakértő, aki egyébként úgy tudja, hogy a Hezbollah embereit nem robbanószer, hanem a személyi hívók akkumulátorának mesterségesen előidézett rövidzárlata sebesítette vagy ölte meg. Erre utal, hogy több készülék túlforrósodott a robbanás előtt. A robbanóanyag vagy akkumulátor közötti vitát ugyanakkor eldöntheti az OSINT Defender értesülése: ők az X-en a Sky News Arabia-ra hivatkozva arról írnak, hogy a Moszad egy pentaeritritol-tetranitrát (PETN) nevű vegyületet fecskendezett a birtokukba kerülő pager-szállítmány akkumulátoraiba, és egy külső aktiváló üzenettel robbanásig hevítették a készülékeket.
Kis-Benedek azt sem hiszi, hogy a magyar szolgálatok tudtak volna a Magyarországot is érintő Moszad-akcióról, még kevésbé, hogy aktívan részt vettek volna benne. Ezen a véleményen van Tarjányi Péter egykori kommandós, biztonságpolitikai szakember is, aki szerint ha ezeket a megbuherált pagereket a magyar cég külföldön, egy másik alvállalkozóval gyártatta le, akkor a belföldi hírszerzés vagy kémelhárítás fizikailag is képtelen lett volna értesülni a fejleményekről. Ettől függetlenül Tarjányi fontosnak érzi, hogy a magyar kormány elhatárolódjon az izraeli akciótól, hangsúlyozza kívülállását. „A Hezbollah és a Hamász most vért akar, felderítő munkájuk során a legkeményebb eszközöktől – emberrablástól, kínvallatástól – sem riadnak vissza, hogy megtudják, melyik ponton fért hozzá az izraeli titkosszolgálat a személyi hívókhoz. Nem valószínű, hogy nyomozásuk során a magyar államba ütköznének. Ha azonban mégis, akkor nagy bajban vagyunk, onnantól kezdve minket, magyarokat is célpontnak tekinthetnek” – figyelmeztetett.
„Magyarországon vállalkozási szabadság van”
Lapunk kérdéseket küldött az Alkotmányvédelmi Hivatalnak és a polgári szolgálatokat felügyelő Miniszterelnöki Kabinetirodának. Szerettük volna megtudni, hogy a magyar államnak tudomása volt-e a Moszad terveiről, és ha igen, miért nem akadályozták meg a magyar cég részvételével zajló gyártást.
Kérdéseinkre a Kormányzati Tájékoztatási Központ válaszolt: „Magyarországon vállalkozási szabadság van. Az említett cég a magyar kormánytól semmilyen megbízást nem kapott semmire, és a kormánytól nem kért engedélyt semmire. A cég magánvállalkozásként működik” – írták. A történet ugyanakkor így is kínos, hiszen egy vélhetően titkosszolgálati megbízásból létrehozott magyar cég lényegében zavartalanul asszisztálhatott a Közel-Kelet egyik legnagyobb izraeli megtorló akciójához.
Ami a „magánvállalkozást” illeti: a hivatalosan 2022-ben bejelentett BAC Consulting egy zuglói címre van bejelentve, fő profilja szerint üzleti tanácsadással, de híradás-technikai termékek forgalmazásával is foglalkozik – 2022-ben 257 milliós, tavaly pedig 210 milliós nettó árbevételt produkált. Az NBC elérte a cég vezérigazgatóját, egy magyar származású nőt, aki hangsúlyozta, hogy cégük csak közvetített a személyi hívók gyártásával kapcsolatban, és a sajtó félreérti a helyzetet. Azt azonban, hogy kik között közvetített, nem árulta el, ahogy nem válaszolt a Magyar Hang többszöri megkeresésére sem. Több mint érdekes – és a vállalkozás fedőcég-jellegére utal – hogy a BAC Consulting nemzetközi domainnel működő honlapja mára elérhetetlenné vált.
Mint a Magyar Hang észrevette, a BAC Consultingnak már azelőtt volt nyoma a neten, hogy hivatalosan bejegyezték volna őket a cégnyilvántartásban. Honlapjuk egy korábban rögzített, a Waybackmachine-en elérhető változata szerint már 2020-ban létezett, és az V. kerületi Galamb utcát is megjelölte címként.
