Donáth Anna irányt mutat

Donáth Anna irányt mutat

Donáth Anna beszédet mond a Momentum jövőértékelő rendezvényén 2023. február 4-én (Fotó: Donáth Anna Facebook-oldala)

Személyes elégtételt is érezhetett február 4-én Donáth Anna, amikor beszéde végén lelkesen, felállva tapsolta meg őt a Momentum hallgatósága. Ugyanennek a pártnak a közössége – pontosabban küldöttgyűlése – két és fél éve még arra is alkalmatlannak tartotta őt, hogy a pártelnökség tagja legyen.

Ehhez a kétségtelenül éles fordulathoz két dolog bekövetkezése kellett: a Momentum azóta elbizonytalanodott, rossz helyzetbe került, Donáth pedig nem adta fel, és tanult. Kezdjük a párt helyzetével: a Momentum évekkel ezelőtt meghirdetett elitváltása azt az igényt is magába foglalta, hogy a lendületük elsöpri a szerintük lejáratódott óbaloldalt (értsd: az MSZP-t, a DK-t). Ehhez képest nemcsak hogy betagozódtak az összellenzéki összefogásba helyi és országos szinten (a pozícióknak bizony nem lehet ellenállni), de bele is szürkültek, a lendületük megtört. Fekete-Győr András bukása, majd Orosz Anna ügyvezető elnökösködése után 2021 őszén Donáth vette át a párt vezetését. Nem könnyű véleményt mondani az akkori teljesítményéről, mert már elve egy adott helyzetet örökölt: az egyre több problémával küszködő ellenzéki összefogásból kilépni politikai öngyilkossággal ért volna fel a választások előtt néhány hónappal, így az új elnök elsősorban kármentésre vállalkozhatott. Annyit sikerült elérni, hogy történetében először a parlamentben képviselőcsoportot alakíthatott a párt, vagyis megkapta a magyar politikában való hosszabb távú létezés lehetőségét. Mivel Donáth Anna szülési szabadságára hivatkozva nem kívánt pártelnök maradni, így nem tudjuk, hogyan boldogult volna a párt az ő vezetése alatt. Azt viszont tudjuk, hogy Gelencsér Ferenc személyében egy gyenge pártelnök került a Momentum élére. A közvélemény-kutatási adatok immáron tartósan kiábrándítóak: a Medián és a Závecz Research a pártválasztók körében 6–8 százalék közötti sávban méri a Momentum népszerűségét, amely csak fele a fő riválisnak tekintett Demokratikus Koalíció támogatottságának. Sőt, ha a mért támogatottsági arány alsóbb szintjét vesszük alapnak és a kutatások 2-3 százalékos hibahatárát lefelé visszük, a pártnak legrosszabb esetben akár még az Országgyűlésbe való önálló bejutása is veszélybe kerülhet.

• Mivel mutatta meg Donáth Anna, hogy érdemi tudásra tett szert?
• Nem túl korai őt az ellenzék vezetőjének szerepébe helyezni?
• Milyen eszmei alap kezd kikristályosodni a visszatérő beszédéből?
• Milyen veszélyt hordoz, hogy nem veszi vissza a Momentum pártelnökségét?

A teljes cikket a
Magyar Hang február 10-én megjelent, 2023/6. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!

Donáth Anna irányt mutat

Donáth Anna irányt mutat

Donáth Anna beszédet mond a Momentum jövőértékelő rendezvényén 2023. február 4-én (Fotó: Donáth Anna Facebook-oldala)

Személyes elégtételt is érezhetett február 4-én Donáth Anna, amikor beszéde végén lelkesen, felállva tapsolta meg őt a Momentum hallgatósága. Ugyanennek a pártnak a közössége – pontosabban küldöttgyűlése – két és fél éve még arra is alkalmatlannak tartotta őt, hogy a pártelnökség tagja legyen.

Ehhez a kétségtelenül éles fordulathoz két dolog bekövetkezése kellett: a Momentum azóta elbizonytalanodott, rossz helyzetbe került, Donáth pedig nem adta fel, és tanult. Kezdjük a párt helyzetével: a Momentum évekkel ezelőtt meghirdetett elitváltása azt az igényt is magába foglalta, hogy a lendületük elsöpri a szerintük lejáratódott óbaloldalt (értsd: az MSZP-t, a DK-t). Ehhez képest nemcsak hogy betagozódtak az összellenzéki összefogásba helyi és országos szinten (a pozícióknak bizony nem lehet ellenállni), de bele is szürkültek, a lendületük megtört. Fekete-Győr András bukása, majd Orosz Anna ügyvezető elnökösködése után 2021 őszén Donáth vette át a párt vezetését. Nem könnyű véleményt mondani az akkori teljesítményéről, mert már elve egy adott helyzetet örökölt: az egyre több problémával küszködő ellenzéki összefogásból kilépni politikai öngyilkossággal ért volna fel a választások előtt néhány hónappal, így az új elnök elsősorban kármentésre vállalkozhatott. Annyit sikerült elérni, hogy történetében először a parlamentben képviselőcsoportot alakíthatott a párt, vagyis megkapta a magyar politikában való hosszabb távú létezés lehetőségét. Mivel Donáth Anna szülési szabadságára hivatkozva nem kívánt pártelnök maradni, így nem tudjuk, hogyan boldogult volna a párt az ő vezetése alatt. Azt viszont tudjuk, hogy Gelencsér Ferenc személyében egy gyenge pártelnök került a Momentum élére. A közvélemény-kutatási adatok immáron tartósan kiábrándítóak: a Medián és a Závecz Research a pártválasztók körében 6–8 százalék közötti sávban méri a Momentum népszerűségét, amely csak fele a fő riválisnak tekintett Demokratikus Koalíció támogatottságának. Sőt, ha a mért támogatottsági arány alsóbb szintjét vesszük alapnak és a kutatások 2-3 százalékos hibahatárát lefelé visszük, a pártnak legrosszabb esetben akár még az Országgyűlésbe való önálló bejutása is veszélybe kerülhet.

• Mivel mutatta meg Donáth Anna, hogy érdemi tudásra tett szert?
• Nem túl korai őt az ellenzék vezetőjének szerepébe helyezni?
• Milyen eszmei alap kezd kikristályosodni a visszatérő beszédéből?
• Milyen veszélyt hordoz, hogy nem veszi vissza a Momentum pártelnökségét?

A teljes cikket a
Magyar Hang február 10-én megjelent, 2023/6. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!