Háború vagy esély a józan észnek?

Háború vagy esély a józan észnek?

A Vaskupola izraeli légvédelmi rendszer Dél-Libanonból kilőtt rakétákat semlegesít az észak-izraeli Felső-Galilea felett 2024. augusztus 4-én hajnalban (Fotó: MTI/EPA/Atef Szafadi)

Pattanásig feszült a helyzet a Közel-Keleten, miután múlt szerdán Teheránban egy izraeli támadás során likvidálták a Hamász palesztin fegyveres csoport politikai vezetőjét, Iszmáíl Hanijét. Maszúd Peszeskján iráni elnök azonnal jelezte, hogy Izrael határozott választ kap bűneire és arroganciájára. Hétfőn már meg is érkezett a válaszcsapás a libanoni Hezbollahtól: a szervezet dróntámadást indított Izrael ellen, majd kedden folytatódtak az összecsapások. A nagy kérdés azonban még nem dőlt el: lesz-e újabb kiterjedt háború Izrael és a Hezbollah között, vagy elkerülhető a konfliktus eszkalálódása?

Ami az elmúlt hónapokat illeti, a hétfői Hezbollah-csapás korántsem egyedülálló, hiszen a libanoni síita szervezet több alkalommal próbára tette az izraeli légvédelmet a határ közelében. Izrael ezért 80–100 ezer lakost telepített ki a határ környékéről, akik a mai napig nem térhettek vissza otthonukba. Benjámín Netanjáhú kormánya ez idő alatt többször is jelezte, hogy Izraelnek érvényt kell szereznie annak a 2006-ban elfogadott ENSZ biztonsági tanácsi határozatnak, amely arról rendelkezett, hogy a Hezbollah kivonja csapatait az izraeli határ menti 30 kilométeres sávban. A kölcsönös fenyegetőzés folytatódott, és mára a legfontosabb kérdés az, mi lenne Teherán reakciója egy ilyen izraeli akcióra. A térség szakértői szerint Netanjáhú hajlamos a kiszámíthatatlan lépések megtételére, de ez ugyanígy igaz az iráni vezetésre is, függetlenül attól, hogy épp ki ül az elnöki székben. Az áprilisi iráni–izraeli csörte – amelynek során a két közel-keleti ország rakétákkal mért csapást a másik területére – mindenesetre megmutatta, hogy egyik félnek sem érdeke belemenni egy nagy, kiterjedt háborúba, mert ennek beláthatatlan következményei lennének mindkét ország számára. Arra azonban már akkor figyelmeztetett számos elemző, hogy az izraeli–iráni konfliktus szintet lépett, és ettől fogva már nem lepődhetünk meg azon, ha Izrael és Irán közvetlenül mér csapást ellenségére.

• Valóban háborút akarnak a felek?
• Meddig eszkalálódhat a konfliktus?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap augusztus 15-ig kapható 2024/32. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!